Olaj a tűzre – Heti PénzPiac – 2023. 14. hét

Megosztás Tetszik

A Global Tax-Office Kft. heti pénzpiaci összefoglalója az elmúlt hét fontosabb pénzpiaci és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehetnek a hazai vállalkozások életére.

Miközben a világgazdasági adatok azt mutatják, hogy végre kezdenek mindenhol a megfelelő irányba állni az inflációs mutatók, addig a konjunktúra mérőszámai bizony gyengélkedésre utalnak.

Olyannyira, hogy az egyik legjobb közvetett indikátornak mondható olajár – pontosabban olajárak; két fő világpiaci referencia árjegyzés: az Északi-tengeri Brent (Európa) és a West Texas Intermediate (USA) – két hete közel másfél éves mélypontra esett, majd onnan óvatosan kapaszkodott felfelé. Az OPEC+ vezetői azonban nem tartották elég erősnek a visszapattanást, ezért múlt hét végén – meglepetésre – arról döntöttek, hogy az idei év végéig jelentősen csökkenteni fogják a kitermelésüket. Nem is maradt el a piaci reakció: hétfőn 8 százalékot ugrott az árjegyzés, így visszatért az elmúlt hat hónap szokásos szintjére (az előbb említett mélypontról viszont már 25 százalékos az emelkedés két hét alatt).

És akkor itt álljunk meg két szóra: infláció és rekordprofit. Miért érezhették szükségét az olajországok, hogy felfelé tereljék termékük árát, miközben tudják, hogy ez a lépés nem engedi csökkenni a globális inflációt – és így a világ nagyobbik részével politikai vitába fognak keveredni? Ténylegesen nem indokolhatják a lépést azzal, hogy az eredményességet kell megőrizni, hiszen pont abból van már most is politikai konfliktus mindenütt, hogy az energiahordozók kitermelése soha nem látott profitot biztosított az elmúlt évben – miközben a politikusoknak kell csillapítaniuk az infláció okozta társadalmi elégedetlenséget. Így csak arra gondolhatunk, hogy az olajkartell vezetői már látják (vagy látni vélik) azt, amit a politikusok és a jegybankárok félnek kimondani: a recesszió sok országban kopogtat az ajtókon, ezért előre felkészülnek az olajkereslet további visszaesésére.

Magyarország:

Érdemi gazdasági adattal nem szolgált a héten sem az MNB, sem a KSH. Örülhettünk viszont annak, hogy a forint szokatlan vehemenciával erősödött az euróval és a dollárral szemben: előbbinél megközelítette a 375-öt, míg utóbbinál járt a 343-as szint alatt is. Ez a látványos teljesítmény főként a továbbra is extrém magas kamatszintnek tudható be, és annak, hogy az elmúlt hónapokban a devizaáramlásokban számunkra kedvező változások álltak be.

Az állampapírhozamok szinten maradtak (még úgy is, hogy a heti szokásos aukciókon jelentős többletkereslet alakult ki), ami azért elgondolkodtató, mert az erősödő hazai deviza és a csökkenő nemzetközi hozamkörnyezet inkább javulást indokolt volna.

A jövő héten látni fogjuk a 2023. márciusi magyarországi inflációs adatokat, melyek támpontot adhatnak azzal kapcsolatban, hogy mikorra várhatjuk végre az MNB kamatcsökkentési periódusának megindulását.

Eurózóna – Európai Unió

A közös európai pénzt használó országok előzetes márciusi inflációs mutatója e hét elején került publikálásra: a 6,9 százalékos éves érték a vártnál nagyobb csökkenést jelent (és 2022. február óta a legalacsonyabb is). A maginfláció azonban nem csökkent, sőt, az elemzések szerint a szolgáltatások árnyomása még fokozódott is az elmúlt időszakban, ami még jó ideig nem engedi majd az inflációt az EKB által elvárt szintre csökkenni. Emiatt újabb kamatemelésekre lehet számítani, amit csak egy gyenge gazdasági teljesítmény állíthat meg. Erre viszont minden esély megvan, ugyanis a konjunktúra-mutatók az utóbbi időben nem festenek valami biztató képet.

A piac egyelőre úgy gondolja, hogy további monetáris szigorítás lesz az eurózónában májusban, az állampapírhozamok az utóbbi időszak pénzpiaci bizonytalanságai ellenére jól tartják magukat.

A kamatvárakozások erősítették a héten az eurót a dollárral szemben, a keresztárfolyam megközelítette az 1,1-es szintet.

USA

Az elmúlt napokban több statisztikai adat is napvilágot látott, melyek szinte egyöntetűen a felé mutatnak, hogy erőteljesen lassul az amerikai gazdasági motor. Mind a múltbeli, mind a várakozásokat tükröző mutatók a konjunktúra gyengülésére utalnak. Most már ebbe a sorba csatlakozott némelyik munkaerőpiaci mérőszám is, melyek az utóbbi időszakban unásig emlegetett „feszesség” enyhülését jelezhetik. Nagyot esett például a szabad (meghirdetett) álláshelyek száma – ami egyelőre csak a munkaerőéhség csökkenését jelezheti, mert a munkanélküliség még nem kezdett el érdemben nőni (ne feledjük: a FED gyakorlatilag ehhez köti az infláció legyőzését – moderált mértékben, de legyen magasabb a munkanélküliség).

A rövid távú kamatvárakozások nem változtak, a piac még egy óvatos emelést vár a következő, négy hét múlva esedékes jegybanki kamatdöntő ülésen. A szintentartás időtartama az, amiben eltér a befektetői várakozás a FED kommunikációjától, de a végső szót úgyis a tényleges gazdasági folyamatok fogják kimondani.

A tájékoztatás nem teljeskörű, nem minősül befektetési ajánlásnak. A tájékoztatás a 2023. április 5-én irányadó piaci helyzetet tükrözi, azonban az információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal, körülményekkel megváltozhatnak. Jelen dokumentum elkészítése során felhasznált adatok, tények, információk lényeges forrásai az alábbiak: Bloomberg, Reuters, KSH, EuroStat, MNB, ÁKK, EKB – olvasható a Global Tax-Office Kft. tájékoztatójában.