Nyugdíjas szövetkezet: kinek lesz jó lehetőség? Vita az Országgyűlésben

Megosztás Tetszik

Átverés vagy jó lehetőség a nyugdíjasoknak és a munkáltatóknak? A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról is vitáztak ma az országgyűlési képviselők.

A diákszövetkezetek mintájára jöhetnek létre az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő nyugdíjas szövetkezetek – mondta ismertetőjében a szövetkezeti törvény módosításának egyik előterjesztője, Kósa Lajos (Fidesz).

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hangsúlyozta: ilyen csoportot legalább tíz nyugdíjas hozhat létre, egy minimális hozzájárulással. A tagok úgy tudnak munkát vállalni, hogy utánuk biztosítási költségeket nem kell fizetni – hangsúlyozta –, csupán személyi jövedelemadót fizetnek, ha az általuk megkeresett összeget pénzben veszik fel.

Kósa Lajos szerint az atipikus és igen laza foglalkoztatási forma alkalmazására elsősorban a kereskedelemben vagy a vendéglátásban lesz lehetőség, olyan helyeken, ahol a feladatok egyenetlenül jelentkeznek.

Felméréseik alapján a nyugdíjasok 40 százaléka szívesen csatlakozna egy szövetkezethez, amelynek tagjaként a nyugdíja megtartása mellett vállalhatna munkát, de a potenciális munkaadók is lehetőséget látnak az újításban.

A működést ismertetve elmondta: egy-egy munkaadóval a szövetkezet kötne szerződést bizonyos órányi munka elvégzésére, és a szövetkezet döntene arról, hogyan, kikkel, milyen elosztásban teljesíti azt. Ezen szövetkezetek a tagságuk legfeljebb 10 százalékáig nem nyugdíjasokat is bevonhatnak, ám nekik minden járulékot meg kell fizetniük.
A diákszövetkezetekben évente 135 ezren dolgoznak, 22 milliárd forintnyi munkát
teljesítve, ám már most látszik, hogy az ilyen típusú feladatellátásra akkora igény lenne, amelyre a diákszövetkezeteknek nincs kapacitásuk. Mint mondta, a Tesco tavaly 3 millió munkaórára kívánt szerződni velük, ám a diákok csak 2 milliót tudtak vállalni.

Hozzátette: ha 100 ezer nyugdíjast sikerülne bevonni ilyen munkába, ők mintegy 20 ezer aktív korú ember munkáját tudnák elvégezni.
Ismertetése szerint a változtatás érdemi bevételeket nem hozna az államnak, ám mind az időseknek, mind a munkaadóknak kedvezne.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalását azzal kezdte: a javaslatot kifogásolók szerinte nem olvasták el a jogszabály által megjelölt célt, például azt, hogy általa az idősek átadhatják tapasztalataikat a fiataloknak.  Az előterjesztők arra törekedtek, hogy pozitív lehetőségeket biztosítsanak minkét érintett félnek - hangsúlyozta.

Rámutatott arra is: a 65 év felettiek nagymértékben kiszolgáltatottak lehetnek a munkaadók felé, de egy szövetkezet biztosíthatja a kapcsolat egyenrangúságát.
Nem minden szövetkezet kolhoz – érvelt –, ez a társulás egy olyan lehetőség, amelyet nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag is ki lehet használni. Az előterjesztés azonban csak akkor lehet sikeres, ha a szövetkezetek további segítséget kapnak – ismerte el –, mert például az indulás és a működés szabályozása bonyolult lehet, ebben szerinte a pozitív irányban működő civil szervezeteknek lehet szerepük lehet.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint ismét sötét füstös szobában döntöttek a munkavállalókról és a munkaadókról, úgy, hogy az érintetteket nem kérdezték meg. Szerinte az előterjesztés több problémát okoz, mint amennyit megold, és annak a nyugdíjkassza csökkentése is célja lehet. 

Kérdés, ki alapíthat szövetkezetet, mely cég közvetíti a kedvezményes munkaerőt – mutatott rá. Úgy ítélte meg: nő az idős munkavállalók kiszolgáltatottsága, mert akár étkezési utalványban is megkaphatják a bérüket. Hosszasan szólt a szociális szövetkezetekkel kapcsolatos visszaélésekről, amely minden félnek jól jött, kivéve a munkavállalóknak.

Feltette a kérdést: ki kényszerítette a munka elhagyására a nyugdíjaskorúakat? Ki az, aki olyan társadalmi, gazdasági környezetet teremtett, ami miatt vissza kell hívni a nyugdíjasokat?

Azt mondta: önök több száz jól működő szövetkezetet tettek tönkre, majd hoztak létre olyan fideszes szövetkezeteket, amelyek célja csupán az uniós források lenyúlása volt. Kijelentette: ebben a törvényben ugyanez van. Úgy fogalmazott: sunyi módon valami pénzlenyúlást készítenek elő.

Frakciótársa, Heringes Anita azt kifogásolta, hogy egyéni képviselői indítványként nyújtották be a javaslatot, így arról nem kellett társadalmi egyeztetést folytatni. Hozzátette: a szervezetek nagy része viszont kritizálja azt.

Szerinte a kormányzat rögzíthette volna, hogy minden nyugdíjas adó- és járulékmentesen vállalhasson munkát, de a cél nem ez volt, hanem újabb lehetséget teremteni a haveroknak. A szövetkezetek torzítani fogják a munkaerőpiacot – folytatta –, a nagyobb áruházláncokban majd diákokat és nyugdíjasokat alkalmaznak olcsón. Azt mondta: nem hisznek a Fidesz tisztességes szándékában. Szerinte a nyugdíjas szövetkezeti munka vége is kizsákmányolás lesz.

Harrach Péter (KDNP) azt mondta, biztosítani kell a nyugdíjasoknak a nyugdíjukat, de emellett lehetőséget kell adni nekik, hogy kiegészítsék azt. A nyugdíjas szövetkezetekről szóló javaslat adómentességet, rugalmas munkaidőt és ügyintézés-mentességet kínál a dolgozni akaró nyugdíjasoknak - sorolta. A KDNP frakcióvezetője azt is jelezte, hogy egy kipróbált lehetőségről van szó, hiszen egy másik szövetkezeti forma, az iskolaszövetkezet már bizonyított.

Sneider Tamás (Jobbik) egyértelműnek nevezte, hogy a törvénytervezettel kapcsolatban először meg kellett volna szólítani a nyugdíjas civil szervezeteket, a nagy foglalkoztatókat, a kisebb vállalkozókat és közintézmény-vezetőket.

Szerinte a kezdeményezés – amelyet nem támogatnak – valójában idetelepült nemzetközi, illetve a kormányhoz közeli mezőgazdasági társaságoknak szól, mert a nyugdíjas szövetkezetekben foglalkoztatottak után nem kellene járulékot fizetniük, a bérük pedig várhatóan igen nyomott lesz. A legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja az ellenzéki politikus, hogy „szerencselovagok gyorsan biankó szövetkezeteket alapítanak” majd.

Azt is mondta, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek valójában „álszövetkezetek” lesznek.   

Schmuck Erzsébet (LMP) a „nyugdíjasok újabb átverését” jelentő javaslat visszavonását kérte, amelyet szerinte csak akkor szabadna visszahozni az Országgyűlés elé, ha megegyeztek róla a nyugdíjas szervezetekkel.

A nyugdíjas szövetkezeti forma állítólagos célja az idős korúak foglalkoztatása – idézte az előterjesztést, szerinte azonban jórészt arról lenne szó, hogy ha egy cég nyugdíjasokat akarna olcsón foglalkoztatni, akkor kölcsönözhetne munkaerőt a szövetkezetektől.

Ez az átlagbért alacsonyan tartja majd – hívta fel a figyelmet, ellentmondásosnak nevezve, hogy miközben a rászoruló nyugdíjasok megsegítéséről beszélnek, olyan szövetkezeti formába terelnék őket, amelyben csak vagyoni hozzájárulás fejében vehetnének részt.

A munkaerőhiány kezelését nem túl elegáns a nyugdíjasokkal kezdeni – fogalmazott.  

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára jelezte: a kormány és a kormánypártok azonosan gondolkodnak a munkaerőhiány orvoslásáról oly módon, hogy olyan rétegeknek is lehetőségük legyen plusz jövedelmet szerezniük, amelyeknek erre most nincs módjuk.

Az elmúlt időszakban sok olyan intézkedés történt, amely a foglalkoztatóknak és a nyugdíjasoknak is kedvező, ám a munkaerőhiány továbbra is fennáll, ennek orvoslásának egyik módja a mostani javaslat - mondta, hozzátéve: az indítvány összhangban van a foglalkoztatás bővülésére vonatkozó tervekkel.