Nyílt végű pénzügyi lízing kiva alatt

Megosztás Tetszik

Gazdálkodó szervezetek esetében a személygépkocsi beszerzésének egyik legkedveltebb formája a pénzügyi lízing. Mi történik azonban akkor, ha a lízingbevevő kiva alanya, és a lízing lejártakor nem ő, hanem a kft. magánszemély ügyvezetője veszi meg az autót? Olvasónk kérdését Nagy Norbert adószakértő válaszolta meg.

A kérdés részletesen így hangzik: egy kft., amely a kiva alanya, személygépkocsit vásárol nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A személygépkocsit cégautónak használja, amely után a cégautóadót megfizeti. Nem vezet útnyilvántartást, így él az 50 százalékos áfalevonási jogával a lízing törlesztőrészletei tekintetében. A gépkocsi átvételekor megfizeti az önrészt, amely esetében szintén az áfatartalom 50 százalékát visszaigényli (ha jól gondoljuk). A futamidő végén a meghatározott maradványértéken nem ő vásárolja meg a gépkocsit, hanem a kft. ügyvezetője mint magánszemély. Kérdésünk az lenne, hogy a kezdő önerő és a havi törlesztőrészletek befolyásolják-e a kivaalapot, illetve, hogy a futamidő végén a személygépkocsi nem kerül a kft. tulajdonába, felmerül-e esetleg adóügyi tennivaló, gondolunk itt esetleges számlázásra, áfafizetésre, vagy ajándékozási ügylettel kapcsolatos vonzatokra a szerző magánszemély és a kft. között?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A számviteliről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) előírása alapján a tárgyi eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, és a használatba vételkor a terv szerinti értékcsökkenés elszámolását is el kell kezdeni. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbeadó csak birtokbaadási bizonylatot állít ki átadáskor, az időszaki törlesztőrészletekről pedig áfás számlát, melyek áfalevonhatóságával kapcsolatban az alábbiakat kell tudni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 124. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során az adóalany elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy a személygépkocsi bérbevétele bármilyen mértékben szolgálja-e az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységet. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban az üzleti- és magáncélú használat egymáshoz viszonyított arányát már nem szükséges meghatározni, hanem – az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő hasznosítás tényének megfelelő igazolása mellett – az adóalany (függetlenül az üzleti- és a magáncélú használat tényleges arányától) az áfatörvény 124. § (4) bekezdés b) pontja szerinti 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza.

A nyílt végű pénzügyi lízing első esedékes díjaként (önrész) meghatározott összeg során nem lehetséges a teljes áfalevonás, azt vagy az előzőekben részletezett 50 százalékos levonás mellett, vagy a vélelmezett üzleti és a magánhasználat arányszáma mellett lehet érvényesíteni. Ez utóbbi alkalmazása esetén viszont szükséges az üzleti és a magáncélú használat tételesen nyilvántartása, illetve, ha a vélelmezett arányszám nem teljesül, úgy az áfalevonás utólagos korrekciója.

Amennyiben a nyílt végű lízing lezárásaként a lízingbevevő által kijelölt harmadik fél szerzi meg a lízingelt gépjármű tulajdonjogát, úgy a lízingbeadó fogja azt részére áfafelszámításával kiszámlázni.

A pénzügyi lízingre vonatkozóan a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) nem alkalmaz korrekciós tételeket, így sem a kezdőrészlet, sem a havi díjak nem befolyásolják azt.