Cáfolják, hogy hatósági áras lenne a termőföld, megszűnik a feles bérlet

Megosztás Tetszik

Az agrárkamara elnöke cáfolja, hogy "hatósági árat" vezetnének be a termőföldre, és azt is, hogy a parlament előtt lévő törvénymódosító javaslat elfogadásával megszűnne a fellebbezési lehetőség. Bírósághoz is lehet fordulni, noha a bíróság nem változtathatja meg a döntést, csak új eljárásra kötelezheti a résztvevőket.

Erősíteni kell a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében az új földtörvény hatályba lépése óta szerzett tapasztalatok alapján, egyedül ez segítheti a birtokpolitikai célkitűzések megvalósítását, a termőföld magyar kézben tartását – hangsúlyozta Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a  Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Kiemelte, hogy a földadásvételi szerződések véleményezését már több mint 4 éve a NAK látja el, ezen a téren nem lesz változás. Jelenleg is jól működik a rendszer: több mint 12 ezer kamarai települési agrárgazdasági bizottsági tag vesz részt az eljárásban - mondta, és megjegyezte, hogy 2014 óta évente 50-70 ezer termőföld-adásvételt véleményeztek a települési agrárgazdasági bizottságok, illetve a NAK megyei elnökségei.

Győrffy Balázs cáfolta, hogy a parlament előtt fekvő módosító javaslat elfogadásával megszűnne a fellebbezési lehetőség. A javaslat egyértelműen fogalmaz: a földbizottságként eljáró kamara egy ajánlást ad, amelyet a kormányhivatal felülbírálhat. Ezen túl bírósághoz is lehet fordulni a kormányhivatal döntésével szemben. A bíróság nem változtathatja meg a szakmai döntést, azonban új eljárásra kötelezheti a résztvevőket. Ha a bíróság megváltoztathatná a döntést, úgy elvenné a helyi gazdálkodók szerepét, és maga a bíróság alakítaná a birtokpolitikát – érvelt.

A képviselő emellett cáfolta azt is, hogy "hatósági árat" vezetnének be a termőföldre. A földbizottságnak azt kell vizsgálni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül jelentősen eltér-e a helyben szokásos piaci értéktől. A vételárat a helyi viszonyok alapján kell vizsgálni – szögezte le.

A cél továbbra is az, hogy földet a helyben lakó gazdák vásárolhassanak, és az "érzékeny" helyeken, ahol komoly harc van egy-egy területért ott gazdálkodók kerülhessenek előnybe, és ne "panorámás kertek" alakuljanak ki szőlőbirtokok helyett.

Az agrárkamara korábban közölte, hogy mindezek mellett a benyújtott törvénymódosító több javaslatot is tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a visszaéléseket, és ezáltal igazságosabbá tegye a földforgalmi szabályozást. 

Győrffy Balázs a törvénymódosítási javaslat mai parlamenti vitájában kiemelte azt is, hogy változnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodniuk kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Rétre, legelőre kiskérődzőket tartók jelentkezhetnének – magyarázta.

Jelezte, szigorúbb szabályok lesznek akkor, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó, vállalt kötelezettségeit, ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet. Ha egyikük sem él vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot - mondta.

Megszűnik a feles bérlet, a meglévők legkésőbb tíz év múlva hatályukat vesztik. Ennek oka, hogy ezekkel sokan visszaéltek – tette hozzá.

Beszámolt arról, hogy földcsere esetén is szükség lesz a helyi földbizottság jóváhagyására.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára támogathatónak tartotta a földforgalmi törvény állattartással kapcsolatos módosítását. A jelenlegi szabályok alapján biztosított kedvezményt – véleménye szerint – sokan csalárd módon kihasználták, és olyan földek megszerzésével próbálkoztak, amelyek nem alkalmasak az általuk tartott állatok eltartására.

A módosítással kötelező lesz kérődző állatok esetén legeltetésre alkalmas, abrakolt állatok esetén szántóterület megszerzése – hangsúlyozta a miniszter.

Úgy értékelt, az önkormányzatoknak inkább problémát, mintsem vívmányt jelentett, hogy részt vehettek a földek adásvételi eljárásában. Helyes irány, ha ez alól mentesülnek a testületek és a bíróság előtt az agrárkamara védheti meg álláspontját.

Farkas Sándor cáfolta azt az ellenzéki vádat, hogy a jövőben a kamara mondja meg, ki vásárolhat földet, hiszen a döntés továbbra is a kormányhivatal kezében lesz. Az államtitkár további módosításokat látott szükségesnek a szankciókkal kapcsolatban.

Fidesz: a módosítással leáldozik az ügyeskedőknek

Czerván György (Fidesz) vezérszónoklatában kifejtette: a földforgalmi törvény megalkotásakor, 2014-ben kijelölték azt a birtokpolitikai irányt, amelyre hosszú távon a mezőgazdaságot vezetni kívánják, de fontos a joghézagoknak, így például annak az orvoslása, hogy az állattartót megillető elővásárlási és haszonbérleti jogot nem kellően szigorúan alkalmazták. Azt is kiemelte: a vételi jog bevezetésével egy "csaló" vásárló esetén a "hoppon maradt" vevő kellő elégtételt kap azzal, hogy az eredeti áron szerezheti meg a földet.

"A módosítás az ügyeskedőknek leáldozó időszakot fog hozni" – szögezte le.  

Nem osztja azokat az aggodalmakat, hogy a kamara visszaélésszerűen gyakorolná földforgalmi jogosítványait. Véleménye szerint ma Magyarországon a helyi gazdálkodói érdekek megjelenítésére alkalmasabb szervezetet nem lehet mondani.

Jobbik: aggályos, hogy az agrárkamara döntései ellen nem lehet fellebbezni

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt mondta: a politikailag érzékeny kérdéseket is érintő javaslatnak vannak olyan passzusai, amelyek segítik a csalók kiszűrését, a joghézagok rendezését.

Aggályos viszont az a rész – közölte –, miszerint az agrárkamara olyan jogköröket kapna, amelyek ellen nincs helye fellebbezésnek. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a földvételek miatti perekben a bíróságoknak ne legyen ráhatásuk a vitás döntésekre, csak újabb eljárásra kötelezhetnének. Szerinte ezzel a valódi gazdákat komoly jogi lehetőségtől fosztják meg.

Hangsúlyozta: a termőföld egy véges erőforrás, és az országban egyre kevesebb és egyre drágább a megvásárolható föld. Azzal pedig, hogy az önkormányzatokat kiiktatják a döntési rendszerből, csorbítják a képviselő-testületek hatáskörét.

MSZP: a javaslat célja, hogy egy lojális kör szedje a mezőgazdaság hasznait

Varga László (MSZP) szerint az a célja a javaslatnak, hogy egy szűk, kivételezett, a mai kormánypártokhoz lojális kör szedje a mezőgazdaság hasznait, tulajdonolja a földeket.

A módosítás nem javítható, ezért le kellene venni a napirendről, majd társadalmi egyeztetés után visszahozni – közölte, hozzátéve: szerinte egyes pontoknál akár alkotmánymódosítás is fennállhat.

A szerinte problémás elemek közé sorolta a földbizottsági jogkörök átírását, mert az ilyen bizottságok véglegesen eldönthetik, ki kaphat földet. Helytelenítette az önkormányzatok kizárását a földforgalmi döntésekből, ahogyan a szubjektív szempontok alkalmazhatóságát és azt is, hogy a bíróságok nem változtathatják meg a földbizottsági döntést.

DK: a Fidesz a totális ellenőrzést akarja fokozni vidéken

Vadai Ágnes (DK) úgy fogalmazott, a Fidesz a totális ellenőrzést és megfélemlítést akarja fokozni vidéken és az agráriumban. Bírálta az agrárkamara szerepének erősítését, mint mondta, nem szabad a szervezetnek ekkora hatalmat adni, még a bíróságokénál is erősebb szava lesz.

Szerinte a kamara akkor tudná pártatlanul ellátni a tevékenységét, ha nem Győrffy Balázs fideszes képviselő vezetné, és megszabadulna Jakab István parlamenti alelnök és az általa vezetett Magosz "gyámsága" alól.

A korábbi, a Földet a gazdáknak! programot úgy kommentálta: a Fidesz "keselyűhadának" lett kiszolgáltatva a magyar vidék.

Összegzése szerint a mostani javaslat célja, hogy a Fidesz "fegyelmezhesse" a neki nem tetsző agrárvállalkozásokat.

LMP: a javaslat a nagybirtok érdekeit szolgálja

Schmuck Erzsébet (LMP) a termőföldek adásvételében kulcsszerepet játszó földbizottságok, illetve a kamara szerepének változását tartalmazó javaslatról azt mondta: az a nagybirtok és a nagytőke érdekeit képviselő szervezetek munkája, a kormány a termőföldet politikailag akarja "áramoltatni".

A javaslat elfogadása esetén a képviselő-testületek a jövőben nem vennének részt az eljárásban, amivel tovább csorbul a közösségi kontroll, a bíróságok pedig nem változtathatnák meg a döntést – közölte.

Azt mondta, az LMP-t aggasztja az "antidemokratikus" agrárkamara agresszív térfoglalása, központilag mondják meg ugyanis, hogy helyben ki juthat földhöz és ki nem.

A Fidesz elmúlt nyolcéves kormányzása során nem tudott fordítani a magyar agrárium negatív helyzetén – jelentette ki a politikus, úgy fogalmazva, a birtokkoncentráció ma nagyobb, mint a Horthy-korszak idején.