Nem is hinné, miben vagyunk még jobbak, mint a külföldiek

Megosztás Tetszik

Kelet-Európában a magyar vállalatok a leginkább hajlandók arra, hogy halasztott fizetéssel értékesítsék a termékeiket, áll az Atradius hitelbiztosító Fizetési Szokások Barométere című elemzésében. A piacvezető hitelbiztosító tanulmányából egyebek mellett az derül ki, hogy a magyarországi cégek vállalati értékesítéseinek 54 százaléka történt hitelre 2015-ben. Csehországban ez az arány 44 százalék, Lengyelországban 35 százalék, Szlovákiában pedig 27 százalék volt.

Míg a régióban a cégek majdnem 90 százalékban tapasztaltak késedelmes fizetést tavaly, a magyar vállalatok vevőinek csak 76 százaléka fizetett késve. 

A magyarországi válaszadók korábban sokkal nagyobb valószínűséggel ajánlottak halasztott fizetést a külföldi vállalati vevőiknek, mint a belföldieknek. – Ebből arra következtethetünk, hogy a hitelkockázatot inkább a bel-, mint a külföldi vevőiknek tulajdonították. De az idén megszűnt ez a típusú preferencia, így a belföldi értékesítés 54,7 százalék, a külföldinek pedig 52,5 százaléka történt hitelre. Ezt úgy is le lehet fordítani, hogy miközben a magyar vevők fizetési fegyelme javult, a külföldieké romlott – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Az Atradius Fizetési Szokások Barométere szerint a hazai tranzakciók esetében a B2B, tehát vállalati kintlévőségeknek átlagosan kb. 36 százaléka maradt kifizetetlen a fizetési határidőig, ami alacsonyabb arány, mint a kelet-európai 43 százalékos átlag. 

A B2B-számlák késedelmes kiegyenlítését támasztja alá a kintlévőségeknek 53 napos, ún. forgási sebessége (DSO, Days Sales Outstanding) is.  Ez azt jelenti, hogy egy magyar vállalat átlagosan 28-30 napos határidőt adott a vevőinek a számla kifizetésére, de csak 53 nap múlva számíthatott a kiszámlázott összeg beérkezésére.  Ugyanakkor ez egy hónappal rövidebb idő, mint tavaly. Vanek Balázs szerint a javulás vélhetően abból adódik, hogy jobb hatékonysággal sikerül beszedni a nagy értékű, hosszú lejáratú kintlévőségeket – főleg a külföldi vállalatoktól. – Valószínűleg a felmérésben részt vevő cégek által követett szigorú behajtási gyakorlat magyarázhatja azt is, hogy a hazai vállalatok 73  százaléka nem számít ennek az értéknek a változására jövőre, míg a kelet-európai adatunk itt csak 66  százalék – mondta az Atradius országigazgatója.

A magyarországi válaszadók szerint a vállalatközi számlák késedelmes kiegyenlítése legtöbbször a vevők likviditási problémáival függ össze.  Ezt a cégek csaknem 76  százaléka említette a belföldi, és kb. 66  százaléka a külföldi ügyfeleivel kapcsolatban. Ezek a számok valamennyi vizsgált közép-európai ország közül a legmagasabbak, a régióban a két érték 64,4  százalék, illetve 40  százalék volt.  Ez lehet a magyarázata annak, hogy a a kelet-európi átlagnál  (10 százalék) több magyar vállalat (15,2 százalék) épp a külföldi számlák behajtását tartja az idei üzleti év legnagyobb kihívásának.

Az Atradius elemzése szerint ugyanakkor az ügyfelek fizetési késedelme nincs számottevő hatással a magyar vállalatok üzletmenetére.  Erről számolt be a válaszadók csaknem 70  százaléka, szemben a 45  százalékos kelet-európai átlaggal. – Ez az eredmény azt mutatja, hogy a magyarországi cégek igen erősen védik magukat a nemfizetési kockázattal szemben, így nagyobb hányaduk, egészen pontosan 55  százalékuk nem tervezi, hogy a következő egy évben módosítani fogja a hitelkezelési eszköztárának összetételét, míg a kelet-európai válaszadók esetében ez az arány csak 45  százalék – mondta Vanek Balázs.

Mivel a magyarországi vállalatok kiemelt figyelmet fordítanak a kintlévőségeik behajtására, nem meglepő, hogy itthon kevesebb a behajthatatlan vállalatközi tartozás (1 százalék), mint a régióban (1,2 százalék).  A behajthatatlan kintlévőségeket szinte kizárólag belföldi leírások alkották, és legtöbbször az építő- és az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak, áll az Atradius piaci elemzésében.  A Fizetési Szokások Barométere szerint a hazai cégek többsége, kb. 67  százaléka, szemben az 55  százalékos összesített kelet-európai átlaggal, arról számolt be, hogy a B2B kintlévőségek elsősorban az ügyfél csődje vagy megszűnése miatt váltak behajthatatlanná.

A felmérés hazai résztvevői halasztott fizetéssel elsősorban az építőipari, élelmiszeripari, üzleti szolgáltatásokat nyújtó és szolgáltatóipari ügyfeleiknek értékesítettek. A B2B ügyfeleknek megszabott számlafizetési határidők az építőipar esetében átlagosan két héttel haladták meg az országos átlagot.  A magyar építőipar ennek ellenére átlagon felüli számlatartozást generált. 

A vezető hitelbiztosító elemzése szerint a magyarországi válaszadók 84 százaléka nem számít arra, hogy az élelmiszeripari ügyfeleik fizetési szokásai jelentősen változnak majd a következő 12 hónapban.  A válaszadók mintegy 30  százaléka viszont az építő- és a szolgáltatóipari ügyfelek fizetési fegyelmének javulását várja.  Egyéb ágazatokban nem számítanak jelentős változásra.