Nálunk a legdrágább az élőmunka a régióban

Megosztás Tetszik

A Mazars kutatása szerint az élőmunka terhei alapján továbbra is rossz Magyarország versenypozíciója, a kedvezményeknek köszönhetően azonban a háromgyerekesek keresete a régiós Top 5-ben vannak; a 27 százalékos áfakulcs itt a legmagasabb, a társasági adó alsó, 10 százalékos kulcsa viszont Montenegró után a második legalacsonyabb.

A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén negyedik alkalommal gyűjtötte össze a kelet-közép-európai régió 19 országának aktuális adózási információit Közép-Kelet-Európai Adókalauz 2016 elnevezésű kiadványában, amelyet kedden ismertettek Budapesten. Az Eurostat adatain alapuló kutatás Magyarország szomszédai és a visegrádi országok mellett Görögország, Oroszország, Ukrajna, a jugoszláv utódállamok, továbbá Albánia és a Baltikum államainak adózási környezetét mutatja be.

Ebből egyebek mellett kiderül, hogy bár az szja-kulcs jelentős mértékben csökkent Magyarországon a korábbi években, de az együttes bérterhek régiós összehasonlításban itt a legmagasabbak. Magyarországon 100 egységnyi nettó jövedelem kifizetése – családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül – majdnem kétszer annyi, 193 egység teljes költséget jelent a munkáltatónak jövedelemszinttől függetlenül. Ez az érték Szlovákiában 163, Csehországban 159, Lengyelországban 166, Romániában pedig 176 egység a gyermektelen dolgozó havi 500 eurónyi jövedelemszintje esetén. A magyar mutató az utóbbi években javult, de mind az 500, mind a 2000 eurós havi jövedelemnél – a 19 országot összehasonlítva – továbbra is csak az utolsó helyre elég.

A családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele azonban árnyalja a képet, a 2000 eurós havi jövedelmet (három gyermeket feltételezve) a munkáltató összes költsége/nettójövedelem-arány szerinti régiós összehasonlításban Magyarország az 5. helyen áll. Az alacsonyabb, 500 eurós havi jövedelemszinttel kalkulált rangsor is hasonló: családi kedvezmények nélkül az ország sereghajtó, míg három gyermekkel rögtön a lista második helyén áll; ebben továbbra is Csehország vezet.

A családi kedvezmények nélkül számított bérterheknél továbbra is Oroszországban, valamint 2015-től a vizsgált országok közé vont Albániában a legalacsonyabbak a munkáltató munkavállalói bérterhei.

Az élőmunka terheinek vizsgálatához tartozik, hogy milyen minimálbérszinttel kell a leendő munkáltatónak számolnia. Ebből a szempontból Magyarország a középmezőnybe tartozik.

A Mazars által vizsgált országok közül továbbra is Ausztria a legdrágább, ahol a minimálbér több mint a régiós átlag négyszerese, a privát szektorban pedig a régiós átlagbér csaknem háromszorosa jellemző. Szintén jócskán kiemelkedik az átlagból Szlovénia.

A válság előtt a régió országai között az adóverseny dominált, az elmúlt néhány évben azonban a legtöbb ország  a befektetők számára kedvező feltételek megteremtésén kívül a költségvetési hiány csökkentését is szolgáló adórendszerre törekszik – írták. Néhány ország, köztük Magyarország is a jövedelemadók csökkentésében, és ezzel párhuzamosan – a forgalmi típusú adók emelésében, illetve szinten tartásában látta a kiutat.

Az országok egy másik csoportja ezzel ellentétben a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja-, illetve a társaságiadó-kulcsokban látott megoldást, például Szlovákia, amely 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a személyi  jövedelemadóztatásban, ezzel összhangban a korábban 19 százalékos társasági adó is 23 százalékra nőtt, a szlovák áfakulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti: 20 százalék.

Görögország adópolitikáján jól megfigyelhető a válságkezelési kényszer, az áfa 23 százalék, míg a társasági adó a vizsgált országok között a legmagasabb, 29 százalék.

Vannak középutas országok is, így Lengyelország a kétkulcsos progresszív személyi jövedelemadóval (18/32 százalék), az átlag feletti, de nem kiemelkedően magas áfakulccsal (23 százalék) és a 19 százalékos társasági adóval.

A társasági adó kulcsát vizsgálva a csúcstartó Görögországot Ausztria (25 százalék), majd Szlovákia (22 százalék) követi a listán. A legalacsonyabb adókulcs (9 százalék) változatlanul Montenegróban terheli az elért nyereséget.

Az elemzés arra is rámutat, hogy a régiót stabil adórendszerek jellemzik, és az országok között erősödik az együttműködés az adócsalások ellen, mert ez lehet a kulcsa az adóterhek hosszabb távú csökkentésének, ezzel pedig a befektetői környezet javításának.