Nagyobb klímavédelmet kér Magyarországtól az Európai Bizottság

Megosztás Tetszik

A megújuló energiaforrások részarányának növelésében és az energiahatékonyság terén sem elegendőek a nemzeti stratégiai energia-és klímatervekben rögzített vállalások, ezért az Európai Bizottság kedden közzétett első értékelésében az ambíciószint együttes növelésére sürgette a tagállamokat, köztük Magyarországot is.

Ha kevéssel is, de elmaradnak a 2030-ig érvényes uniós szintű kibocsátáscsökkentési és klímacélkitűzésektől a tagállamok által benyújtott és a Bizottság által kiértékelt nemzeti stratégiai energia- és klímatervek – állapította meg kedden a testület, amely ennek fényében az év hátralevő részében szükségesnek tartja az együttes ambíciószint növelését. 

Az Európai Bizottság kedden mutatta be azoknak az integrált nemzeti terveknek az első értékelését, amelyekben a tagállamok azt vázolták fel, hogy 2021 és 2030 között miként, milyen politikai lépésekkel és az ezeket alátámasztó beruházásokkal kívánják elérni a 2030-ig EU-szinten rögzített megújuló és energiahatékonysági célokat. 

Mint arra a Maros Sefcovic, energiunióért felelős alelnökkel közösen tartott sajtóértekezletén Miguel Arias Canete, klíma- és energetikai biztos felhívta a figyelmet, a 27 uniós tagállam tervei összeadódva a megújuló energiaforrások részarányának 30-31 százalékra való növeléséhez elegendő uniós szinten, ami 1-2 százalékkal alatta marad a 32 százalékos célnak. 

Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, az eltérés elérheti a 1,6 százalékpontot is. Az energiahatékonyság esetében az eltérés 6,2 százalékpont (a primerenergia-fogyasztás tekintetében), illetve 6 százalékpont (a végső energiafogyasztás tekintetében) is lehet. Uniós szinten 32,5 százalékos célt rögzítettek az energiahatékonyságra 2030-as határidővel. 

Maros Sefcovic emlékeztetett rá, hogy a célkitűzések menet közben történt módosítása azt jelenti, hogy EU-szinten évente plusz 260 milliárd eurónyi beruházásra lesz szükség 2021 és 2030 között. 

Brüsszel az év hátralevő részében azon lesz, hogy meggyőzze a tagállamokat, emeljék az ambíciószintet annak érdekében, hogy az EU eleget tudjon tenni a párizsi klímakonferencián tett vállalásainak. Miguel Arias Canete ugyanakkor hozzátette, hogy ha minden szakpolitikai döntést  maradéktalanul megvalósítanának, 2030-ra 40 százalékos helyett 45 százalékos kibocsátás-csökkentést érne el az EU az 1990-es szinthez képest. Ez a spanyol biztos szerint teljesen összeegyeztethető az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szakértői testületének (IPCC) iránymutatásaival. 

És ezzel az EU-nak esélye lenne a klímasemleges (zéró szénkibocsátású) gazdaság elérésére 2050-ben, ahogy azt néhány hónappal ezelőtt egy közleményben az Európai Bizottság szorgalmazta. 

Canete reményének adott hangot, hogy az állam- és kormányfők – akik csütörtökön ülnek össze Brüsszelben – a klímasemlegesség célját jóváhagyó nyilatkozatot tesznek, aminek esélyét – szerinte – számottevően megnövelte, hogy Németország hosszas vonakodás után átállt az ambiciózus országok táborába. Ismeretes, hogy Berlin mostanáig a túlzónak tartott vállalásokat elutasító V4-ek pártját fogta a vitában, akik így magukra maradhatnak. 

A biztosok aláhúzták, hogy egyetlen ország sem tett le tökéletes és hiánytalan tervet az asztalra, ám a műveletnek éppen az a célja, hogy intenzív párbeszéd révén az év hátralevő részében kiküszöböljék az esetleges hiányosságokat. 

A Bizottság ecélból egy sor ajánlást fogalmazott meg valamennyi kormány számára, amelyeket az energiaunióra vonatkozó jogszabályok értelmében a tagállamoknak kellően figyelembe kell venniük, ellenkező esetben nyilvánosan meg kell indokolniuk, hogy miért nem így járnak el. A tagállamoknak az év végéig be kell vonniuk a nyilvánosságot a végleges tervek elkészítésébe.

Ami a Magyarországhoz intézett ajánlásokat illeti, a Bizottság szerint a megújuló energia részesedésének 2030-ra kitűzött 20 százalékos célértékét legalább 23 százalékra kell növelni, Magyarország hozzájárulásaként a megújuló energiára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzéshez, az (EU) 2018/1999 rendelet II. mellékletében szereplő képletnek megfelelően.

A fűtési és hűtési ágazatban a célok szintjét növelni kell az (EU) 2018/2001 irányelv 23. cikkében foglalt indikatív cél elérése érdekében, és meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek révén teljesülni fog a tervben meghatározott közlekedési cél. 

Részletesebben ki kellene fejteni azon egyedi intézkedéseket, amelyek biztosítják a biomassza-ellátás és -felhasználás fenntarthatóságát az energiaágazatban, tekintettel a biomassza jelentős részarányára a magyar energiafelhasználásban. 

A Bizottság szerint jelentősen növelni kell mind a végső, mind a primerenergia-fogyasztás csökkentése terén 2030-ig kitűzött célokat, figyelembe véve azt, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az Unió 2030-as energiahatékonysági célkitűzésének elérése érdekében. Ambiciózusabb szakpolitikákat és intézkedéseket kell előterjeszteni, amelyek révén 2030-ig további energiamegtakarítás érhető el.

Magyarországnak részletesebben ki kellene dolgoznia a dekarbonizáció, az energiabiztonság és a belső piaci dimenziók közötti szinergiákat, az „első az energiahatékonyság” elvét tartva szem előtt, kifejtve, hogy az energiahatékonyság miként járul hozzá a versenyképes karbonszegény gazdaság nemzeti céljainak költséghatékony megvalósításához. 

Meg kell határozni a diverzifikációra és az energiafüggőség csökkentésére irányuló energiabiztonsági célkitűzéseket támogató intézkedéseket, beleértve a rugalmassági intézkedéseket, valamint a nukleáris anyagok és tüzelőanyagok hosszú távú ellátását biztosító stratégiát, különös tekintettel az atomenergia-termelési kapacitás bővítésére.

Jobban részletezni kell a piaci integrációval kapcsolatos előremutató célkitűzéseket és célszámokat, illetve be kell mutatni az ezek elérését szolgáló megfelelő szakpolitikákat és intézkedéseket. Emellett lehetővé kell tenni a hálózatüzemeltetők számára, hogy indokolt és ténylegesen felmerült költségeiket visszaigényelhessék, illetve hozzáférést kell biztosítani számukra a szabályozási döntések hatékony jogi felülvizsgálatához. Ki kell domborítani továbbá a teljes mértékben piaci alapú árak felé vezető stratégiát és ütemtervet. 

Jobban számszerűsíteni kell a mostantól 2030-ig elérendő, az energiaunióhoz konkrétan kapcsolódó nemzeti célkitűzéseket és finanszírozási célokat a kutatás, az innováció és a versenyképesség terén. 

Folytatni kell a szomszédos tagállamokkal a konzultációt és a regionális együttműködést a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport, valamint a Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát összefogó Visegrádi Csoport keretében.

Fel kel sorolni valamennyi energetikai támogatást, ideértve különösen a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, valamint az utóbbiak fokozatos kivezetésére irányuló létező és tervezett intézkedéseket. 

Jobban be kell építeni a tervbe az igazságos és méltányos átmenettel kapcsolatos szempontokat, Jobban ki kell dolgozni az energiaszegénység problémáinak kezelésére vonatkozó koncepciót, többek között külön elemzést készítve az energiaszegénységről, az (EU) 2018/1999 rendelet előírásainak megfelelően.