NFT: a legjobb új befektetés vagy buborék?

Megosztás Tetszik

Melyik az a nem kézzel fogható (digitális) termék, ami több, mint 2 milliárd forintba kerül? Őrültség vagy a jövő befektetése? Létrejött egy új „Vadnyugat”? A befektetésen kívül milyen hasznos, mindennapi területen fogják használni az NFT-t? A BDO Magyarország foglalta össze a tudnivalókat az egyre népszerűbb jelenséggel kapcsolatban.

Az elmúlt év pénzügyi sajtója felfedezte magának a korábban is létező, de szinte ismeretlen feltörekvő csillagot: a non-fungible tokent, vagy népszerű rövidítése szerint az NFT-t. A hazai szaksajtóban annyira új a fogalom, hogy még elfogadott, egységes magyar neve sincs – legtöbbször nem helyettesíthető tokennek vagy nem helyettesíthető érmének esetleg zsetonnak hívják, de sokan itthon is csak egyszerűség kedvéért NFT-nek nevezik.

A szokatlan és körülményes név az eszköz megkülönböztető tulajdonságára utal: a kriptovilág más tokenjeivel, érméivel szemben, az NFT egyedi, nem helyettesíthető, nem becserélhető érme. Míg a bitcoin vagy bármilyen más bankjegy mindenkor behelyettesíthető egy másik hasonló bankjeggyel (pl. az egyik ezer forintos bankjegy bármely másik ezer forintos bankjeggyel), az adott NFT-ből egyetlen egy van és semelyik más NFT-vel nem helyettesíthető be.

Sokáig az NFT egy megbonthatatlan egység volt, semmivel nem osztható, nem volt töredék értéke, ellentétben mondjuk a bitcoin-nal (vagy más kriptovalutával), ahol már ismerjük a SAT-ot, ami egy bitcoin százmilliomod része. Az tette lehetővé a bitcoin hatalmas felfutását, hogy a tőzsdén a kisbefektetők akár töredék bitcoinokat is vásárolhattak. Az NFT piacon mostanában jelent meg a fraction, ami azt jelenti, hogy egy nagyértékű NFT-nek megvásárolható egy kisebb része, bizonyos hányada is. Ez azonban még nem terjedt el, nagyon kezdeti fázisban van. Ebből adódóan nincs és nem is lehetséges az érme egységes árfolyama, minden egyes NFT annyit ér, amennyiért értékesíteni lehet az elsődleges vagy másodlagos piacon.

Valójában mi is az a rejtélyes NFT?

Az NFT a blokkláncon tárolt, egy eredetileg digitális eszköz tulajdonjogának igazolására szolgáló virtuális okmány. Az NFT megjelenését az tette lehetővé, hogy az Ethereum nevű, nyílt forráskódon alapuló hálózaton bevezették az örökölhető ún. „okos szerződéseket”, melyek révén követhetővé és átruházhatóvá vált a digitális és később már bizonyos fizikai tárgyak, eszközök tulajdonjoga is. A blokkláncon tárolják ezeket a tulajdonjogi igazolásokat. Emiatt az érintett személyek és vállalatok a föld bármely pontján megbízható igazolást szerezhetnek az adott eszköz tulajdonjogáról. Ez elemi feltétele annak, hogy az NFT-kkel történő kereskedés elindulhasson.

Nem csak hogy elindult ez a kereskedés, hanem 2021-ben megköttetett az eddigi legnagyobb értékű szerződés Beepie egyik digitális alkotásáról, amiért a boldog új tulajdonos 69 millió amerikai dollárt volt hajlandó kifizetni. Ez valóban kiemelkedő csúcs, de ma már nem ritka a pár millió dolláros értékű NFT-ügylet. Ezek a nagy összegű adás-vételek első sorban a digitális képzőművészet területén tapasztalhatók, de az NFT a digitális tér szinte minden területén jelen van.

A kezdetek a 2010-es évek közepére nyúlnak vissza, a blokklánc technológia akkori felfutása hozta létre az Ethereum digitális szoftverplatformot, amely számítógépes kódok tárolására szolgál és ahol az első NFT-k megjelentek. Az Ethereum ma is a fő háttere az NFT-nek, a kereskedés is első sorban itt zajlik, de azóta már több blokkláncon is elérhetők az érmék. A nagy ugrás 2017-ben következett be, amikor az Ethereumon megjelent a kanadai DapperLabs által kifejlesztett és rövid idő alatt hihetetlenül népszerűvé váló CryproKitties, azaz virtuális Kitty macskák nevű termék.

Mindegyik egyedi volt és az Ethereum kriptovalutája, az ether révén lehetett megvásárolni őket. Valóságos „őrület” alakult ki a megvehető, táplálható és eladható Kitty macskák körül. A divathullám csúcsán 2018-ban a legdrágább virtuális Kitty macska 140 ezer dollárért kelt el. Innen már megjósolható volt az NFT piaci felfutása és jövője.

Természetesen ezt követően az NFT hamarosan megjelent a videojátékok világában is, ahol a játékokhoz szükséges tárgyakat, eszközök tulajdonjogát lehetett megvásárolni, de jelen van a modern zenében, filmművészetben is. Gyakorlatilag minden lehet NFT, amiről digitális tulajdonjogi igazolást lehet kiállítani. Még fizikai tárgyak is, amennyiben digitálisan feldolgozható egyedi megkülönböztető jellel rendelkeznek: például egy személygépkocsi alvázszáma vagy egy ingatlan helyrajzi száma. Mindezekről készül egy NFT, amely a tulajdonjogot igazolja.  Van olyan amerikai kosárlabda klub, amelyik a törzstagok igazolványát már NFT formátumban adja ki.

Hogy milyen sajátos hasznosítása lehet az NFT-nek a pénzügyi szolgáltatói szektorban, és mik a legjellemzőbb kritikák, azt külön cikkben foglalja majd össze a BDO.