Munkahelyi sérülések, betegségek – keresik a megoldást

Megosztás Tetszik

Egészségvédelmi és munkahely-biztonsági stratégiai keretprogramot fogadott el pénteken az Európai Bizottság. A brüsszeli testület nem közvetlenül készül a tagállami állapotokba beavatkozni, hanem a nemzeti rendszerek erősítésén át próbál hatással lenni a folyamatokra.

Évente több, mint 3 millió munkavállaló szenved sérülést valamilyen munkahelyi balesetben, és mintegy négyezren meghalnak az EU tagországaiban munkahelyi betegség, vagy baleset következtében – emlékeztetett Andor László foglalkoztatási és szociálpolitikai biztos a bizottsági anyagot bemutató pénteki sajtóértekezleten. A munkahelyi balesetek mellett – amelyek jellemző keletkezési helyi elsősorban az építőipar – a mozgásszervi megbetegedések terjedése ölt évről-évre növekvő mértéket.

Ezen a helyzeten a védelmi feltételek javításával már csak azért is célszerű változtatni, mert statisztikailag is bizonyítható, hogy a megelőzés minden költsége elmarad a kieső munkaerő és a kieső munkanapok nyomán keletkező kár mögött – tette hozzá tájékoztatóján a magyar biztos.

Munkahelyi egészségvédelem és biztonsági előírás természetesen minden tagállamban létezik, ezek azonban rendkívül eltérőek és hatékonyságuk sem minden esetben megfelelő. A 2014-2020 időszakra most elfogadott új brüsszeli stratégia és keretprogram alapvetően három féle kihívást regisztrált.

Mindenekelőtt, elő kívánja segíteni a már létező egészség- és munkavédelmi előírások minél teljesebb végrehajtását, különös tekintettel a kis és makró-vállalkozásokra, ahol még jelentős lépésekre van szükség. Emellett hozzá kíván járulni a munkahelyi betegségek hatékonyabb megelőzéséhez, beleértve az újabb szakmákkal, technológiákkal megjelenő kockázatokat is. Végül, igyekeznek figyelemmel lenni az EU-népesség öregedésére, ami értelemszerűen érezteti hatását a munkavállalói körben is.

A fentiek érdekében a bizottsági keretprogram elsősorban a nemzeti rendszerek és szervezetek munkáinak segítése, erősítése révén igyekszik majd haladást elérni, a korszerű példák és megoldások megosztásától és terjesztésétől, a kockázati felmérést segítő internetes platform felállításán át, a nemzeti munkavédelmi ellenőrzési és megfigyelési kapacitás erősítéséig. Ez utóbbi kapcsán Andor emlékeztetett arra, hogy az Európai Szociális Alap elvben maga is finanszírozási forrásul szolgálhat az ehhez szükséges munkaerő kiképzésére és bevonására.

Andor igyekezett elébe menni azoknak a bírálatoknak, amelyek fölösleges brüsszeli beavatkozást olvashatnak a brüsszeli testület fejére. Mint fogalmazott: a tapasztalatok cseréje, a nemzeti kapacitások erősítése, a szükséges normák uniós szintű közelítése nem csak lehetséges, de szükséges és jogos is. Az európai uniós polgárnak nemcsak a munkavállaláshoz van korlátlan joga, de mindenütt a szavatolt színvonalú a munkahelyi egészség- és munkavédelemhez is – mutatott rá. Ez kiszámíthatóvá teszi a munkavállalók számára az elszegődés körülményeit, a munkaadóknak pedig a munkavédelmi költségek tekintetében kiegyenlítettebb versenyfeltételeket teremt.

Az új stratégia végrehajtási tapasztalatait 2016-ban vizsgálják majd felül.