adozona.hu
Egészségügyi szolgáltatások: mikor érdemes megállapodást kötni?
//test-adozona.hu/altalanos/Mikor_erdemes_megallapodast_kotni_az_egeszs_O7QRVY
Egészségügyi szolgáltatások: mikor érdemes megállapodást kötni?
Előadások során már többször felvetődött, hogy mikor érdemes megállapodást kötni az egészségügyi szolgáltatásokra és mikor kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Vázoljuk, mi a hasonlóság és különbség az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés között.
Az áttekintést elősegítve az alábbi négy szempontot vesszük alapul:
1. Kik kötnek megállapodást egészségügyi szolgáltatásra, illetve kik azok a természetes személyek, akiknek fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
2. Milyen ellátásokra nyújt fedezetet a megállapodás, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés?
3. A befizetendő járulékok mértéke és a befizetés ideje
4. Melyik hivatal hatáskörébe tartozik a megállapodás megkötése és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés intézése, és ehhez milyen dokumentumok szükségesek?
1. Elsőként tekintsük át, hogy kik kötnek megállapodást egészségügyi szolgáltatásra, illetve kik azok a természetes személyek, akiknek fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot!
Megállapodást köthető
– egyrészt magyar állampolgár,
– másrészt 18 évesnél fiatalabb gyermek,
– harmadrészt Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár
magyar egészségügyben történő ellátására.
További feltétel, hogy a megállapodást kötő személy az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult.
Megjegyzés: kiskorú esetén a megállapodást a gyermekkel együtt élő szülő kötheti meg.
Egészségügyi szolgáltatási járulékot azoknak kell fizetniük, akik minimum egy éve magyar bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett magyarországi szálláshellyel rendelkeznek, és az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem biztosítottak és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak.
Megjegyzés: az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb 90 napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.
Azaz a két egészségügyi szolgáltatásra irányuló eljárásban a kulcsszó – és egyben a különbség – a minimum egy éve fennálló lakóhely, szálláshely. Ha például az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult magyar állampolgár csak 2 hónapja rendelkezik magyar lakóhellyel, akkor esetében a következő helyzet áll fenn:
– nem köteles, de nem is jogosult arra, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot fizessen és ennek fejében Magyarországon egészségügyi szolgáltatást kapjon;
– jogosult azonban megállapodást kötni egészségügyi szolgáltatásra.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen ellátásokra nyújt fedezetet a megállapodás, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés, mennyi a befizetendő járulék és mikor kell befizetni, valamint hogy melyik hivatal hatáskörébe tartozik az ügyintézés és ehhez milyen dokumentumok szükségesek!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (0)