Több pénz kell az EU-nak, Magyarország növelné a befizetését

Megosztás Tetszik

Növelni kell a tagállami hozzájárulásokat az Európai Unió következő költségvetési ciklusában, az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számító Egyesült Királyság tervezett kilépése ugyanis a számítások szerint mintegy tízmilliárd eurós lyukat fog ütni a közös büdzsén – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ma egy brüsszeli konferencián.

"Egyértelmű, hogy többre van szükségünk az európai bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékánál, ha folytatni kívánjuk a közös intézkedéseket, és ezeket megfelelően akarjuk finanszírozni" – mondta Juncker a rendezvényen, amelynek középpontjában a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó uniós keretköltségvetés áll.

Hozzátette, az EU-nak és a tagországoknak "megoldást kell találniuk a több milliárd eurós lyuk betömésére", mivel a jövőben a jelenlegiek mellett új feladatokat is finanszírozni kell, például a védelem, a klíma- és a migrációs politika területén.

A befizetésék növelését sürgette Günther Oettinger uniós költségvetési biztos is, hozzátéve, hogy nem 2-3 százalékról beszél, csak a jelenlegi 1 helyett mondjuk 1,1 százalékról. Emellett ugyanakkor a költségcsökkentés és a hatékonyság növelése is elengedhetetlen – tette hozzá.

Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását az Európai Unió büdzséjéhez a következő hétéves költségvetési ciklusban, mivel az Egyesült Királyság tervezett kilépésével és az új kihívásokkal több feladat jut kevesebb befizetőre – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn egy brüsszeli konferencián.

Felszólalásában a tárcavezető mindenekelőtt rámutatott, hogy az EU-nak úgy kell megoldani az előtte álló súlyos kihívásokat, hogy közben távozik a közösség egyik legfontosabb országa, ehhez pedig a tagállami befizetések növelésére van szükség.

"Meggyőződésünk szerint kevesebb pénzből nem lehet több Európát létrehozni" – fogalmazott.

Lázár arról is beszélt, hogy "offenzív, bátor, kezdeményező" költségvetési javaslatot vár az Európai Bizottságtól a 2020 és 2027 közötti ciklusra, mert a mostani büdzsé "defenzív" volt, amely egy válságra reagált. 

A miniszter rámutatott: az uniós alapszerződés által meghatározott célok mellett erősebb Európát kell létrehozni, amihez a biztonság és a versenyképesség fokozására van szükség. Emellett pedig hangsúlyozta, a költségvetést egyszerűbbé, átláthatóbbá kell tenni, eltörölve például a britek által korábban kiharcolt visszatérítéseket.

A kohéziós pénzek kapcsán a tárcavezető azon véleményének adott hangot, hogy ezekkel mindenki jól járt, megtérülő beruházások voltak a nettó befizető államoknak. Továbbá hozzátette, a magyar kormány szeretné, ha Magyarország is mielőbb nettó befizető országgá válna.

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetése 963 milliárd euró kötelezettségvállalást tesz lehetővé, ami az együttes tagországi GNI nagyjából 1 százalékát jelenti. Az EU honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben Magyarország befizetései az uniós büdzsébe a magyar GNI 0,89-át tették ki.

Az Európai Bizottság várhatóan májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát, a végső döntést azonban az EU tagországainak és az Európai Parlamentnek kell majd meghoznia.