adozona.hu
Mi lesz a bérekkel? Így látják az elemzők
//test-adozona.hu/altalanos/Mi_lesz_a_berekkel_Igy_latjak_az_elemzok_AIH060
Mi lesz a bérekkel? Így látják az elemzők
A bérnövekedés üteme kissé lassult júliusban az előző hónapokhoz képest, de a bérdinamika ősztől újra gyorsulhat a közszférában a tervezett emelések, illetve a versenyszférában a munkaerő iránti kereslet folyamatos bővülése miatt – mondták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közzétett adataira reagálva.
A KSH gyorstájékoztatója szerint a bruttó átlagkereset 256 900 forint volt júliusban, 5,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Január-júliusban 5,9 százalékkal nőttek a bruttó keresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva, 257 900 forintot értek el, a nettó keresetek emelkedése pedig – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt – 7,5 százalékos volt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,4 százalékkal emelkedett az év első hét hónapjában.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hangsúlyozta, a közszférában dinamikusabban nőttek a keresetek a most futó állami béremelési programok miatt, de ennek hatása begyűrűzik majd a versenyszférába is, ahol a munkaerőhiány szintén felfelé hajtja a béreket. A friss adatok szerint éves összevetésben kicsit lassabb ütemben emelkedtek a keresetek júliusban, de az elmúlt évekhez képest még így is kiemelkedő mértékben nőttek – mutatott rá. Kifejtette azt is: egyre több vállalat szembesül azzal, hogy a munkavállalók megtartásához és újak felvételéhez bért kell emelnie.
A munkaerőhiány várhatóan a következő hónapokban sem enyhül, így a keresetek növekedésének dinamikus üteme fennmarad, illetve emelkedhet is, főként a versenyszférában. Virovácz Péter kiemelte: úgy tűnik, hogy a lakosság hajlandó elkölteni a megemelkedett jövedelmét, így a béremelések többletfogyasztásként megjelennek a reálgazdaságban.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is úgy látja, hogy az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. A szakértő kommentárjában kifejtette: tavaly a 4,2 százalékos átlagos bérnövekedés és a mínusz 0,1 százalékos infláció hatására 4,3 százalékkal nőttek a reálbérek. Idén 5,8 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,3 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az idénre várt 0,5 százalékos infláció mellett 6,8 százalékos reálbér-növekedésre számít.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Így a reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is növekedhetnek. Jövőre 5,4 százalékkal emelkedhetnek a bérek, ami a várt 2,1 százalékos infláció mellett 3,2 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet – jelezte az elemző.
Hozzászólások (0)