adozona.hu
Mélyrepülésben a forint, az MNB-re vár a piac
//test-adozona.hu/altalanos/Melyrepulesben_a_forint_az_MNBre_var_a_piac_JFPNJM
Mélyrepülésben a forint, az MNB-re vár a piac
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, az elemzők nem számítanak változásra. Eközben az euró árfolyama már a 325 forintos szintet ostromolja.
Háromnegyed 11 magasságában 324,30 forinton jegyezte egy eurót, de 324,60 forint fölött is járt a nap folyamán, tegnaphoz képest további egy forinttal gyengült a nemzeti valuta árfolyama.
A szakértői várakozások szerint sem az irányadó kamatok, sem a nem-konvencionális eszköztár nem módosul, mint ahogy az előző üléseken sem változtatott a kondíciókon a testület.
A jegybank monetáris tanácsa legutóbbi kamatdöntő ülésén, május 22-én ellenszavazat nélkül támogatta, hogy az alapkamat, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamata és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 0,90 százalékon maradjon. A testület megerősítette, hogy az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. Hozzátették, hogy a jelenlegi eszköztár hatékonyan járul hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához és a pénzügyi stabilitás javulásához.
A jegybank az inflációs cél fenntartható elérését továbbra is 2019 közepére várja. A jegybanki alapkamat 2016. május 25-e óta áll 0,90 százalékon.
Ha megnyugtató üzenetet küld a piacnak az MNB, úgy visszasüllyedhet az euróárfolyam a 318-320 forintos sávba, csalódás esetén azonban a 325-330-as árfolyam sem kizárt – jósolja az Equilor brókercég.
Kérdés: mennyire aggasztja az MNB-t a gyenge forint?
Londoni pénzügyi elemzők szerint a piaci szereplők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után elsősorban azt fogják figyelni, hogy a testület közleményének retorikája reagál-e a forint legutóbbi árfolyammozgásaira.
Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza hétfői helyzetértékelésében közölte: a ház szerint nem sok kétség fűződik ahhoz, hogy a monetáris tanács nem módosítja egyik irányadó kamatát sem a keddi ülésen.
Fage szerint a nagyobb kérdés az, hogy a testület fenntartja-e az enyhítési alapállásra utaló eddigi retorikáját is.
A TD Securities vezető londoni közgazdásza úgy vélekedett: most már egyértelműen jelezni kellene a piaci szereplőknek egyes enyhítési intézkedések visszafordításának szándékát, és a monetáris tanács keddi közleményének az eddiginél kevésbé enyhe hangvételt kellene megütnie.
"De ez csupán az, amit szerintünk tenniük kellene, valójában azt gyanítjuk, hogy nagyjából mindent ugyanúgy hagynak" – fogalmazott az elemző.
Fage mindazonáltal hangsúlyozta: az MNB enyhe monetáris alapállása egyre inkább kirívónak tűnik a globális feltörekvő térség más gazdaságaiban zajló folyamatok tükrében. Az MNB közvetlen környezetében a cseh és a román jegybank már szigorít, a tágabb feltörekvő térségben pedig a török, az indonéz és az indiai központi bankok is kamatemeléseket hajtottak végre – fejtegette a közgazdász. Hozzátette: nehéz megítélni, hogy a monetáris tanácsot mennyire aggasztja a forintárfolyam, amely az év eleje óta 4 százalékkal, a múlt havi kamatdöntő ülés óta 1,6 százalékkal gyengült az euróhoz képest.
A TD Securities vezető elemzője hangsúlyozza, hogy az elmúlt években az MNB-t inkább a forint túlzott erősödése és ennek negatív versenyképessége hatása szokta aggasztani, és ilyen esetekben gyakran szóbeli intervencióval vagy tényleges enyhítéssel reagált.
Fage szerint azonban ezúttal nem könnyű megmondani, hogy a monetáris tanács milyen mértékű forintgyengülést hajlandó eltűrni, mielőtt szükségesnek ítélné a reagálást.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana hétfői helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a piaci szereplők körében több a kétség a monetáris politika jövőbeni irányával kapcsolatban: a Bubor-árazásból az látszik, hogy a piac máris a bankközi kamatok idei, illetve a jegybanki alapkamat jövő évi emelésére számít.
A Morgan Stanley vezető londoni elemzője is e piaci kétely forrásai között említette a cseh és a román jegybank már folyamatban lévő szigorítási ciklusát, hangsúlyozva, hogy jóllehet a lengyel jegybank egyelőre nem emelt, de alapkamata magasabb, mint a magyar jegybanké.
A ház londoni főközgazdásza kiemelte emellett, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg többletének jelentős csökkenése az eddigieknél sérülékenyebbé teszi a magyar gazdaságot a külső nyomásokkal szemben.
A Morgan Stanley vezető elemzője az okok között hangsúlyozta: a cég befektetési ügyfeleinek megítélése szerint az MNB gyakorlatilag elfogadta, hogy a piaci nyomás ellenében nem tudja laposabbá tenni a hozamgörbe ívét, és ebből eredően a piacnak adott azon útmutatás is "hamarosan tárgyalási alappá válhat", amely a Bubor ráta mélységi rekordjának megőrzését célozza 2018-2019-ben, miközben a jegybankok világszerte szigorítanak.
A Morgan Stanley feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza mindemellett kiemelte, hogy a fogyasztói szintű infláció is az MNB jelenlegi előrejelzésénél magasabb pályán van, és a következő hónapokban – jóllehet csak időlegesen – "könnyen átlépheti" a jegybank 3 százalékos központi célszintjét.
Az MNB elvileg ugyan 4 százalékos éves inflációt is tolerálhatna – ez a tűrési sáv felső széle –, ám a piaci szereplők úgy gondolják, hogy a 3 százalékos küszöb átlépése komoly fordulóponton jelentene az MNB számára – fejtegeti legfrissebb elemzésében a Morgan Stanley londoni közgazdásza.
Hozzátette ugyanakkor: a ház saját megítélése szerint a jelenleginél jóval meredekebb, 7-10 százalékos forintgyengülés kellene ahhoz, hogy az MNB szükségesnek találja az agresszívabb monetáris szigorítást az inflációs cél tarthatósága végett, de a Morgan Stanley alapeseti előrejelzése nem valószínűsít ilyen mértékű forintgyengülést, így a ház továbbra is azzal számol, hogy az MNB a globális monetáris ciklus mögött marad.
Hozzászólások (0)