Mély gyökerei vannak az adóelkerülésnek. Most a feljelentőkben bíznak

Megosztás Tetszik

Néhány extravagáns elképzelés is szerepel abban a reformokat részletező levélben, amit a görög pénzügyminiszter küldött Jeroen Dijsselbloemnak az Eurócsoport hétfői ülése előtt. Athén a technikai szintű tárgyalások azonnali megkezdése mellett egy új növekedési szerződésről is elkezdené az egyeztetéseket az intézményekkel.

Hét gazdasági reform tervét részletezi a görög kormány annak a levélnek a mellékletében, amelyet Janisz Varufakisz, görög pénzügyminiszter küldött az Eurócsoport hétfői ülése előtt Jeroen Dijsselbloemnak, a testület elnökének.

A levél bevezetőjében Varufakisz az athéni kormány és az intézmények közötti technikai szintű egyeztetések haladéktalan megkezdését szorgalmazza, és a megbeszélések helyszínének Brüsszelt javasolja (egyes feltételezések szerint azért, hogy a mostantól csak „intézményeknek” nevezett hitelező trojka emberei ne keltsenek feltűnést a jelenlétükkel a görög fővárosban).

A némelyek által „rocksztárnak” nevezett görög pénzügyér kormányának abbéli szándékát is jelezte a levélben, hogy mielőbb kezdjék meg a magas szintű egyeztetéseket a négy hónap múlva lejáró második program után következő esetleges megállapodásról, ami az athéni kormány szándékai szerint „a görög gazdaság kilábalásáról és növekedéséről szóló szerződés” nevet viselné. Athén tehát nem tesz említést egy harmadik görög programról, ami nyilván nem szerepel a tervei között.

Emlékezetes, hogy az Eurócsoport elnöke néhány napja a Financial Times-nak adott interjúban azzal kecsegtette Athént, hogy amennyiben gyorsan hozzálát a február végén címszavakban ismertetett reformok végrehajtásához, akkor az európai partnerek esetleg hozzájárulhatnak a második mentőcsomagból még nem kifizetett 7,2 milliárd eurós összeg egy részének a márciusi folyósításához, forrást teremtve ezzel a márciusban lejáró görög adósság törlesztéséhez.

Bizottsági források pénteki közlése szerint a testület szakértői jelenleg azon dolgoznak, hogy felmérjék, milyen finanszírozási szükségletei lesznek Athénnak a következő hónapokban. Ezt követően mérlegelnék, hogy miként lehetnének úrrá a görög kormány likviditási gondjain.

Varufakisz a többek között az FT által is ismertetett levelében a februári reformlista első hét pontját fejti ki részletesebben, megvilágítva, hogy a kormány milyen konkrét intézkedésekkel kívánja végrehajtani a beharangozott gazdasági és pénzügyi reformokat.

A hagyományosnak, ortodoxnak nevezhető lépések között szerepel a költségvetési tanács hatásköreinek a kiszélesítése a központi kiadások nyomon követésének lehetőségével. A második reformintézkedés a költségvetés előkészítésének minőségében javasol jelentős változtatásokat, a kormányzati szféra különböző területein kiadási plafonok bevezetésével és a költségvetés végrehajtásának javításával. Szó van az úgynevezett szervezeti költségvetési törvény áramvonalasításáról is.

A harmadik intézkedéscsomag váltotta ki eddig a legnagyobb figyelmet, mert a görög kormány „civil feljelentők” bevonásával kíván fellépni a széles körben elterjedt áfacsalásokkal szemben. Az adóhatóság civil vásárlókat, belföldi és külföldi turistákat bérelne fel maximum két hónapos időtartamra és óradíj ellenében, akik egy rövid kiképzést követően elvegyülnének az üzleti negyedekben és titokban lebuktatnák az áfával trükköző kereskedőket.

Varifakisz szerint a módszerben az az igazi újítás, hogy „kukkolók” (diákok, háztartásbeliek és turisták) ezrei lepnék el riportermagnóval vagy kamerával felszerelkezve az utcákat és a boltokat, amivel „nagyon hamar változást lehet előidézni az attitűdben”. „Az adóelkerülésnek mély gyökerei vannak a görög társadalomban. Az adóhatóságok nem csak híján vannak a munkaerőnek, de a számlakönyvek ellenőrzésére fordítják az összes energiájukat, miközben a valós probléma a számlakönyveken kívül van” – olvasható a levélben.

A negyedik intézkedés az adóhátralékok beszedésére vonatkozó jogszabályok módosítását irányozza elő. Az adóhátralékok összegét jelenleg 76 milliárd euró körülire becsülik, amiből több mint 23 milliárd euró a 2009 előtti időszakra nyúlik vissza.

Az ötös számú reform az online szerencsejátékok privatizálását célozza, amitől a kormány éves szinten 500 millió eurónyi plusz bevételt remél.

A hatodik intézkedésben a kormány törvényileg tiltaná meg az állami hatóságoknak, hogy olyan dokumentumokat és igazolásokat kérjenek az állampolgároktól és a cégektől, amelyekkel egyébként már rendelkeznek. A mögöttes szándék jelen esetben az információs technológiák alkalmazásának ösztönzése és így a szolgáltatások minőségének javítása az állami szektorban.

A hetedik reform a humanitárius válság kezelését célzó azonnali intézkedésekről szól. A kormány által már benyújtott törvénytervezet a mélyszegénységben élők helyzetének könnyítését célozza ételjegyek, ingyenes áram és fedél nyújtásával. A stigmatizálás elkerülése végett a kormány egy lakossági okoskártya kibocsátását tervezi, aminek a tulajdonosai többek között a szupermarketekben fizethetnének és egészségügyi szolgáltatásokat vehetnének igénybe.

A görög kormány tervei szerint több mint 300 ezer háztartás családonként havi 100 eurós étkezési utalványt kapna, ami 137,7 millió eurós kiadást jelentene a költségvetésnek. A fent említett intézkedések mindent egybevetve több mint 200 millió euróba kerülnének 2015-ben.