Fals gazdasági mutatókra alapozott költségvetést szavazott meg az Országgyűlés 2023-ra

Megosztás Tetszik

Ahogyan az elmúlt esztendőkben az már megszokottá vált, idén is még a nyári szünet előtt döntött a parlament a jövő évi költségvetésről, amelyet 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők – írja a Világgazdaság.hu. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke ugyanakkor a lapnak azt nyilatkozta: érdemes lenne átgondolnia a kormánynak a 2023-as büdzsét.

– 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel,
– 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,
– a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal
– és 5,2 százalékos inflációval számol.

A kormány a rezsi- és a honvédelem költségvetéseként hivatkozott a jövő évi büdzsére, mivel külön pénzügyi alapokat állítottak fel ezekre a célokra. Az energiaárak elszabadulásából fakadóan a rezsicsökkentés fenntartását szolgálni hivatott 670 milliárdos rezsivédelmi alap fedezetét az energiaágazat befizetéseiből, a bányajáradék, a légitársasági hozzájárulás, valamint a távközlési adó biztosítja.

További részletek itt olvashatók.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke ugyanakkor a Világgazdaságnak azt nyilatkozta: érdemes lenne átgondolnia a kormánynak a 2023-as büdzsét, ugyanis az költségvetés tervezése óta eltelt három hónapban jelentősen megváltoztak makrogazdasági feltételek.

A költségvetés 4,1 százalékos növekedéssel számol jövő évre, miközben a prognózisok zöme sokkal inkább 2-3 százalék közötti ütemet valószínűsít, az inflációt pedig az előrejelzések 7-9 százalék közé helyezik, szemben a büdzsé által felvázolt 5,2 százalékkal. Mindezek az elmozdulások pedig közvetlenül érintik az államadósság alakulását.

Hetvenkilenc jogszabályt módosít a 2023-as büdzsé megalapozását tartalmazó törvénycsomag, amelyet kedden 134 igen szavazattal, 55 nem ellenében fogadott el a Ház.

A jogszabály célja, hogy növekedési pályán tartsa a gazdaságot és megvédje a magyar családokat. Ezért törvényi szinten is megalapozza a rezsivédelmi alap és a honvédelmi alap államháztartási és költségvetés-szerkezeti szabályrendszerét.
A gazdasági növekedés védelméért változnak az államháztartási, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes rendelkezései. Létrejön a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, bővülnek az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank hitelezési lehetőségei.

A jogszabály a kormánymegbízott elnevezést főispánra változtatja.
Jövőre valamennyi pénzügyilízing-adósságot keletkeztető ügyletnek minősül majd. Változik az államháztartás önkormányzati alrendszerének adatszolgáltatása, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek járó illetmények megállapításának szabálya. A jogszabály ugyanakkor korlátozást tartalmaz az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőinek juttatására abban az esetben, ha az önkormányzatnak uniós vagy költségvetési visszafizetési kötelezettsége áll fenn.

Több ponton változnak az adózási szabályok is – például a cégautóadók esetében –, egyszerűsödnek a 25 év alattiak adómentességét érintő szabályok.  
Ugyancsak változik a társasági adózásban a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámolóárak, azaz a transzferár adatszolgáltatási kötelezettsége az adóelkerülés lehetőségének csökkentéséért. Emellett azonossá válik egy magyar társaság és egy külföldi vállalkozás belföldi fióktelepének adózása, mert mindkettő kötelezetté válik innovációs járulék fizetésére.

Szűkül azon esetek köre, amikor a vámhatóság mérlegelés nélkül fix mértékű vámigazgatási bírságot szabhat ki. Egyértelművé válnak a vagyonelkobzás szabályai, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt pedig a jövőben elnök vezeti, és munkáját elnökhelyettesek segítik. Emellett változnak a civil szervezetek pályázati szabályai is.