Megint lesz 13.havi nyugdíj?

Megosztás Tetszik

Hasonló nagyságrendű, 180-230 milliárdos kiadást jelentene a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése. Igaz, a korábban megszellőztetett tervek szerint nem a korábbi 13. havi pénzbeli juttatást hoznák vissza, hanem kevesebbet. Az egyhavi átlagnyugdíjnak megfelelő összegű Erzsébet-utalványt osztanának szét. A cél, hogy ezzel is növeljék a lakossági fogyasztást. Amennyiben a magasabb nyugdíjban részesülőknek nem adnak juttatást, akkor az egyhavi 240 milliárdos nyugdíjkiadással szemben az akció 100-150 milliárd forintba kerülne.

A kormány nem készít 2014-ben választási költségvetést - mondta többször is megválasztása óta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ám a tények mást mutatnak. A múlt szombati kormányülésen a közalkalmazotti bérek 15 százalékos emeléséről döntöttek a Magyar Nemzet információi szerint. A kormányhoz közel álló napilap szerint az egységes béremelésre 2014 januárjában kerülne sor, amit 2015-ben újabb 10, majd rá egy év múlva további 5 százalékos általános emelés követhetne a gazdaság teljesítőképességének a függvényében, írja a Profession.hu.

Ezeket az információkat részben megerősítette Hende Csaba honvédelmi miniszter a magyar katonai attasék értekezletén. A miniszter elmondta, a múlt szombati kormányülésen tárgyaltak a közszolgálati életpályamodellekről. Amint döntés születik, tájékoztatják a közvéleményt - közölte Hende, aki újságírói kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy az új életpályamodellnek 2014 januárjától életbe kell lépnie.

A kormány a választások közeledtével láthatóan kezd költekező kedvébe kerülni, amire egyre több jel utal annak ellenére, hogy a költségvetés állapota ezt nem igazán teszi lehetővé - írja a Napi Gazdaság cikke alapján a Szakszervezetek.hu. A közszférában a bérek lassan fél évtizede befagytak, hisz az utolsó év, amikor még emelésre kerülhetett sor, 2008 volt. A válság kitörése óta a költségvetés egyszer nem került olyan helyzetbe, hogy béremelésre is tudjon költeni.

Az első tervek még a 2013-as költségvetés kapcsán a pedagógusok béremeléséről szóltak. Ez lett volna az életpálya-program, amelynek éves költségeit 70 milliárd forintra becsülték, legalábbis ekkora összeget töröltek a 2013-as büdzséből még decemberben, amikor a kormány e kérdésben visszavonulót fújt. Az elmúlt hétvégén azonban kétlépcsős, szeptember 1-jétől induló béremelést jelentett be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. A második emelés 2014 januárjában jöhet. A pályakezdők bére 60 ezer, a több évtizedes tapasztalattal rendelkező tanárok bére akár százezer forinttal is emelkedhet két lépcsőben.

Közalkalmazotti béremelés

A 15 százalékos közalkalmazotti béremelés bruttó költsége 260 milliárd forintra rúghat. A tényleges nettó költségek ennél kisebbek lehetnek, hisz az emelt bérek utáni adók és járulékok visszakerülnek a büdzsébe, és nem valószínű, hogy a pedagógusok az életpálya-modell mellett további béremelésben részesülnének.

A béremelések éves költségei - csak a költségvetési körben - így elérhetik a 120-140 milliárd forintot éves szinten, az önkormányzati körben alkalmazott munkaerő bérköltsége pedig további 40-50 milliárd forintos tételt jelent. A januárra tervezett béremelési akciók éves költsége így elérheti alsó hangon a 210 milliárd forintot.

Kockázatok és mellékhatások

Eközben azonban komoly kockázatok láthatóak a 2014-es költségvetésben - erre a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) hívta fel a figyelmet a legutóbbi Varga-csomag (tranzakciós illeték emelése, a kamatok 6 százalékos ehóval való terhelése, a tranzakciós illeték első negyedéves mértékének emelése) mellé készült technikai kivetítésben. Eszerint a jelenlegi folyamatok alapján mintegy 431 milliárd forintos költségvetési kiigazítást kell végrehajtani 2014-es büdzsében ahhoz, hogy a 2,4 százalékos államháztartási hiánycélt a kormány elérje.

A most beharangozott általános béremelési programmal a kormány így újból a túlzottdeficit-eljárást kockáztathatja a Napi Gazdaság szerint, illetve megágyazhat az újabb megszorításoknak, elvonásoknak.