Még drágábbak lesznek a lakások

Megosztás Tetszik

Erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek tavaly a lakásárak, éves szinten országosan 15,2 százalékkal, Budapesten pedig 22,9 százalékkal, ezzel a fővárosban nőtt a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat. A jövedelmekhez képest Budapesten a legmagasabbak a lakásárak a visegrádi országok közül – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentésében.

A makrogazdasági fundamentumok (fizetések emelkedése, a munkaerőpiaci helyzet, kedvező kamatkörnyezet) által befolyásolt egyensúlyi árszintet  a lakáspiaci árak országos szinten még nem érték el, Budapesten viszont 15 százalékkal már meg is haladták azt, ezzel magyarázható a fővárosi lakáspiacot érintő jelentős túlértékeltségi kockázat – ecsetelte Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a kiadvány bemutatásakor.

A jegybank elemzői a következő időszakban is hasonló trendre számítanak, ugyanis számításaik szerint idén az első negyedévben a fővárosban 20,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak, a második negyedévben pedig becsléseik szerint országos szinten további, reálértelemben 7,6 százalékos, nominálisan 11,1 százalékos áremelkedés várható.

A vidéki és a fővárosi lakáspiac között tovább nyílt az árolló 2018-ban: míg Budapesten az ingatlanok ára 22,9 százalékkal emelkedett, a községekben csupán 2,3 százalékos árdinamika volt megfigyelhető.

Az MNB lépéseinek (fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetése, kampány a fix törlesztő részlettel rendelkező hitelek népszerűsítéséért) köszönhetően tavaly év végére jelentősen visszaesett a változó kamatozású lakáshitelek aránya, a fogyasztók ma már inkább az 5 vagy a 10 évre fix kamatozású lakáshiteleket választják – számolt be a főosztályvezető. Rámutatott, nem a hitelezés fűti a lakáspiacot, ugyanis a vásárlások több mint 50 százaléka még mindig készpénzből történik.    

Nemzetközi összehasonlításban a jövedelmekhez képest Budapesten a legmagasabbak a lakásárak a visegrádi országok közül. Példaként említette, hogy Budapesten körülbelül 15 évnyi jövedelemre van szükség egy átlagos lakás vásárlásához, míg Prágában 14,5 év, Pozsonyban és Varsóban pedig 12 évnyi jövedelem elegendő.    

A főosztályvezető az építőipar előtt álló kihívások közül kiemelte az új lakások építésére kiadott építési engedélyek számának csökkenését, és azt, hogy Budapesten az újlakás-kínálat nem tud lépést tartani a magas kereslettel. Bár tavaly 36 700 építési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami csupán 3,4 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától, 2020-tól azonban már jelentős visszaesés várható az új lakások átadásában. A fejlesztők tervei szerint idén körülbelül 23 ezer új lakást építenek, 2020-ra ez a szám viszont 8200-ra csökken.    

Az MNB által létrehozott Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) lakáspiaci szekciójának legutóbbi ülésén többek között ezekre a problémákra kerestek megoldást – mondta el Nagy Tamás. A piaci szereplők szerint a kínálati oldal igényeinek kielégítésében az intézményi bérlakásszektor kialakítása jelenthet megoldást. A testület tagjai szerint az új lakások építésében 2020-tól visszaesés várható az 5 százalékos áfakulcs kivezetése miatt.

A tanácsadó testület a helyzet kezelése érdekében egy, a gazdasági növekedést támogató, fenntartható újlakásépítési szint meghatározását tartja szükségesnek, és szerintük ehhez kell majd igazítani a szabályozást is, így például az áfát. A lakásépítések egészséges szintre való emelkedése a lakásállomány régiós összehasonlításban is alacsony megújulása és az építőipar érdemi konjukturális hatása miatt is fontos – olvasható az MNB lakáspiaci elemzésében.