hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Magyarországnak az uniós pénzek csaknem 4 százalékát vissza kellene fizetnie – javasolja az EU Csalás Elleni Hivatala

  • BruxInfo

Az uniós kifizetések EU-n belül messze legnagyobb arányának, közel 4 százalékának a visszafizettetését javasolta az uniós kasszába az OLAF 2014 és 2018 között Magyarország esetében – derül ki többek között az EU Csalás Elleni Hivatalának 2018-as jelentéséből, amit kedden mutattak be a sajtónak Brüsszelben.

Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 2014 és 2018 között a hazánknak folyósított fejlesztési és mezőgazdasági támogatások vizsgálata során 52 esetben bukkant olyan szabálytalanságokra, amelyek pénzügyi korrekcióra (lényegében a támogatások visszafizetésére) vonatkozó ajánlásokat vontak maguk után. A szabálytalanul felhasznált és ezért visszakövetelt pénzek az időszak alatt hazánknak folyósított kifizetések 3,84 százalékát tették ki. Többek között ez derül ki az OLAF éves jelentéséből, amit kedden mutattak be a sajtónak Brüsszelben. 

A 3,84 százalékos arány messze a legmagasabb érték az EU-ban: a második legnagyobb szám Szlovákia esetében jött ki, a kifizetések 2,29 százalékával. A harmadik helyen messze leszakadva a spanyolok következnek 0,43 százalékkal. A pénzügyi korrekcióra vonatkozó ajánlással végződő vizsgálatok számát illetően Románia a listavezető 66 dossziéval, ám ez „csak” a kifizetések 0,40 százalékát érintette az adott időszakban.

Mindez nem jelenti azt, hogy az országnak ténylegesen is vissza kellett fizetnie az uniós kasszába a szóban forgó összeget. Az OLAF csak ajánlásokat tehet, a végső összegről az Európai Bizottság jelen esetben regionális politikai főigazgatósága állapodik meg az érintett tagállammal.

Magyarország egy másik statisztikában is az élen áll, ami a tavaly évben az OLAF által lezárt ügyek és a szervezet által javasolt pénzügyi korrekciók számát illeti. A Csalás Elleni Hivatal 2018-ban 9 magyar vonatkozású vizsgálatot zárt le az uniós források felhasználását illetően, amelyek közül 7 ért véget pénzügyi korrekcióra (visszafizettetésre) vonatkozó javaslattal. Görögország és Lengyelország esetében 8-8 vizsgálatot zárt le az uniós pénzek tisztasága felett őrködő szervezet. 

Az OLAF nyomozásokért felelős igazgatója a kiugró magyar adatok ellenére sem látja bizonyítottnak azt, hogy hazánkban rendszerszintű problémák lennének az uniós alapok felhasználásánál. „Nem vonnék ilyen elhamarkodott következtetést csak azért, mert bizonyos idő alatt több eset volt” – tette hozzá magyar újságírók érdeklődésére Ernesto Bianchi. 

Egy másik ugyancsak lényeges OLAF-statisztika szempontjából ugyanakkor Magyarország nem lóg ki a sorból, sőt inkább a jobban teljesítők közé tartozik. Miközben uniós szinten az OLAF által kiásott és bizonyítékokkal is alátámasztott korrupciós és csalási ügyeknek mindössze a 36 százalékában jut el vádemelésig az ügy, addig Magyarországon 2012 és 2018 vége között 20 igazságszolgáltatási procedúra közül 9 végződött vádemeléssel, ami 45 százalékos arányt jelent. 

Az OLAF éves jelentésében közzé tett statisztikák mindazonáltal nem mennek a részletekbe, így például nem derül ki belőlük, hogy konkrétan milyen ügyekről van szó. 

Ville Itala, az EU Csalás Elleni Hivatalának vezetője az Euronewsnak adott interjúban ugyanakkor elárulta, hogy jövő évben esedékes magyarországi látogatásán személyesen szeretné tisztázni, hogy mi állhat a nagyszámú vizsgálat hátterében. Hozzátette, hogy „javítani szeretné a magyarországi helyzetet, ami az OLAF javaslatainak a követését illeti”. 

„Fontos, hogy a számok mögé lássunk. Hiszen a számok nem mindig mondják el a teljes igazságot. Ezért utazok Magyarországra. Szeretnék igazságszolgáltatási és bűnüldözési vezetőkkel is beszélni arról, mi lehet a háttérben. És ha vannak problémák, közösen kellene megoldást találnunk erre” - nyilatkozta az OLAF vezetője az Euronewsnak. 

Ville Itala a BruxInfo kérdésére válaszolva azt mondta, hogy az OLAF a megszokott módon fogja ellenőrizni az Európai Ügyészség felállása után is az uniós pénzek magyarországi és lengyelországi felhasználását, függetlenül attól, hogy a két említett ország nem vesz részt az ügyészség munkájában.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink