Magyar gazdaság: négy helyen jelzett a riasztó

Megosztás Tetszik

Az Európai Bizottság nem lát ugyan jelenleg makrogazdasági egyensúlyhiányt Magyarországon, de a lakásárak emelkedésének, valamint a munkaerőköltségek és a termelékenység egymáshoz viszonyított alakulásának figyelemmel kísérését javasolja. Brüsszel öt eurózóna tagállamot szólított fel jövő évi költségvetési terveinek a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseihez való hozzáigazítására.

Az Európai Bizottság szerdán több jelentés elfogadásával megadta a jelet a következő évi gazdaságpolitikai és költségvetési tervezési ciklus megkezdésére, ismertebb nevén az európai szemeszterre.

A most elfogadott csomag meghatározza az EU következő évre vonatkozó gazdasági és szociális prioritásait, szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg az euróövezet számára, lezárja az eurózóna tagállamai által benyújtott költségvetési tervek értékelésének folyamatát, és közzétesz egy riasztási mechanizmust, felhívva a figyelmet az egyes tagállamokban esetlegesen előforduló makrogazdasági egyensúlyhiányokra.

Magyarországon az előző alkalomhoz hasonlóan nem azonosított be makrogazdasági egyensúlyhiányt 2018-ra az Európai Bizottság, jóllehet a 14 alapul vett indikátor közül négynél kijelzett a riasztó. Ezek közül Pierre Moscovici, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa sajtótájékoztatóján külön kiemelte, hogy hazánkban figyelemmel kell kísérni a lakásárak emelkedését, valamint a munkaerőköltségek és a termelékenység egymáshoz viszonyított arányát. Ez azonban önmagában Magyarország esetében még nem indokolja a mélyreható elemzés elkészítését, nem úgy, mint 12 másik tagállam esetében.

A lakásárak növekedésének előző évhez viszonyított üteme nálunk 13,6 százalék volt, túlszárnyalva a referenciaértéknek számító maximum 6 százalékos értéket.

A költségek versenyképessége terén romlott a helyzet, amit a munkaerő fajlagos költségének dinamikus növekedésében tükröződik – jegyzi meg a Bizottság.

Brüsszel ugyanakkor úgy látja, hogy a kockázatokat kordában sikerül tartani.

A két említett adat mellett még a nettó nemzetközi pénzügyi mérleg (a GDP 65 százaléka, miközben a referenciaérték 35 százalék) és az államadóssági ráta szempontjából (73,9 százalék 2016-ban, 60 százalék a megengedett) volt Magyarország tilosban, de folyamatosan javul a helyzet.

A Bizottság hat tagállam esetében azonosított be túlzott mértékű egyensúlyhiányokat. Ezek: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Franciaország, Olaszország és Portugália. További hat országnál (Németország, Írország, Hollandia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország) egyensúlyhiányok állnak fenn. Az említett 12 tagállamról jövő év első felében részletes elemzés készül, ugyanúgy, ahogy egy évvel ezelőtt.

Brüsszel az előző évekhez hasonlóan górcső alá vette 18 eurózóna-tagállam (a 19-ik Görögország továbbra is programországnak számít, ezért rá külön mechanizmus érvényes) jövő évi költségvetési terveit, amelyek közül öt könnyűnek találtatott. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a Bizottság megítélése szerint a belga, az osztrák, az olasz, a portugál és a szlovén költségvetési terv esetében fennáll a stabilitási és növekedési paktum előírásaival való összeegyeztethetetlenség veszélye. A felvázolt költségvetési elképzelések ugyanis a középtávú költségvetési céloktól való számottevő eltérés kockázatát hordozzák. Belgium és Olaszország esetében ráadásul az államadósság-csökkentési kritérium teljesítését is veszélyben látja a Bizottság, amely a szabályokkal összhangban korrekcióra kéri a szóban forgó tagállamokat.

Hat ország költségvetési terveivel maradéktalanul, míg öt másikéval nagyjából-egészében elégedett Brüsszel.

A tartósan magas olasz államadósságszint felett érzett aggodalma jeleként Valdis Dombrovskis alelnök és Pierre Moscovici szerdán levelet írt az olasz pénzügyminiszternek, jelezve neki azt, hogy a Bizottság jövő tavasszal a hitelesített 2017-es adatok alapján alaposabban szemügyre veszi majd az olasz államadósságot, illetve az adósságkritérium teljesítését.

Az EU és az eurózóna egészét tekintve már csak két tagállamban, Franciaországban és Spanyolországban haladja meg az államháztartás hiánya a szabályok által előírt GDP-arányosan 3 százalékos arányt. A Bizottság úgy találja, hogy Franciaországban jövőre az előírt szint alá mehet le a hiány, mindazonáltal a kormány 2018-as költségvetési tervei ellentétesek lehetnek (ennek kockázata legalábbis fennáll) az ország által 2018-ra a stabilitási és növekedési paktummal összhangban vállalt kötelezettségekkel.

Spanyolországot is kiengedhetik 2018-ban a deficiteljárásból, és Madrid esetében Brüsszel a költségvetési terveket is nagyjából elfogadhatónak tekinti.

A Bizottság szerdán a túlzott mértékű államháztartási hiány miatt indult eljárás lezárását javasolta Nagy-Britanniával szemben, míg Románia esetében azzal a javaslattal fordul a Tanácshoz, hogy vizsgálja felül korábbi ajánlásait annak érdekében, hogy az ország korrigálja a kiigazítási pályától való számottevő eltérését.

Ami az európai szemesztert elindító növekedési jelentést illeti, a testület általában semleges költségvetési alapállást és egy kiegyensúlyozott politikai mix-et javasol az eurózóna számára. A Bizottság első ízben szólította fel a tagállamokat arra, hogy lépjenek fel az agresszív adótervezéssel szemben.