adozona.hu
Magyar deficit, brüsszeli matek
//test-adozona.hu/altalanos/Magyar_deficit_brusszeli_matek_ABZZW2
Magyar deficit, brüsszeli matek
Jövő kedden bemutatandó „őszi” gazdasági prognózisában előreláthatóan nem fogja olyan színben feltüntetni az Európai Bizottság a magyar költségvetési folyamatokat, hogy az rövidtávon bármilyen beavatkozást indokolna és vetítene előre az EU részéről.
Jóllehet hétpecsétes titoknak számítanak a tagállamok gazdasági növekedésének és államháztartási hiányának 2013-2015 közötti alakulására vonatkozó küszöbönálló becslések, jó okkal feltételezhető, hogy a Bizottság jövő kedden (november 5-én) közzéteendő őszi gazdasági előrejelzése nem vetít majd előre új lépéseket a deficiteljárás alól idén nyáron szabadult Magyarországgal szemben, legalábbis rövid távon bizonyosan nem.
Magyarország állandó EU képviselője október elején a BruxInfónak és a Népszabadságnak adott interjúban egyébként hasonló várakozásának adott hangot. Györkös Péter akkor közölte, nem számít arra, hogy a Bizottság bármilyen lépést is javasoljon az ősz folyamán hazánkkal szemben.
Brüsszel a kormánytól kapott információk alapján jövő kedden ismerteti a magyar államháztartási hiány, az államadósság és a gazdasági növekedés 2013-ös, 2014-es és 2015-ös alakulására vonatkozó előrejelzéseit. A számokból egyebek mellett az is kiderül majd, hogy a Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján bármelyik évben is a referenciaértéknek számító GDP arányosan 3 százalék fölé tippeli-e az államháztartási hiányt (a konkrét számokról mostanáig nem sikerült közelebbit megtudni).
De, még ha ez is lenne a helyzet, az önmagában még semmit sem jelentene. A deficiteljárást kiváltó túlzott mértékű hiány megállapítását ugyanis feltételezések és előrejelzések helyett általában lezárt évre vonatkozó végleges számokra lehet csak alapozni. Márpedig az utolsó lezárt év 2012 volt, amikor hazánkban a 3 százalékos szint alatt volt a hiány, és részben ezért is szűnt meg az eljárás idén júniusban kilenc év után.
Málta például alig fél év elteltével azért került vissza nyáron a deficiteljárás alá, mert az államháztartás hiánya 2012-ben 3,3 százalék volt, vagyis az ország ismét „a tilosba tévedt”. A máltai kormány hat hónapot kapott a megfelelő intézkedések meghozatalára, hogy elkerülje a pénzügyi szankciókat.
A 2013-as költségvetési hiányról a következő, februári gazdasági előrejelzéskor áll majd rendelkezésre az első adat, így ha tényleg nagy kilengéseket látna, a Bizottság elvileg ezt követően intézkedhetne először.
Ismeretes, hogy a kormány aktualizált konvergenciaprogramja 2013-ra 2,7 százalékos, 2014-re pedig a korábbi 2,7 helyett 2,9 százalékos hiánycélt irányzott elő, ami nagyon közel van a 3 százalékos bűvös határhoz. Ezért is bír jelentőséggel az, hogy a Bizottság – amely hivatalból kevésbé optimista, mint a tagállamok – a saját számításai alapján milyen következtetésre jut a deficit várható alakulását illetően.
Számos arra utaló jel van, hogy Brüsszel nincs „harapós” kedvében, ami az általános uniós és a magyar államháztartási helyzetre is vonatkoztatható. Egy BruxInfónak nyilatkozó forrás szerint nincs igazából olyan politikai indíttatás, hogy „a billegő számokat felfelé húzzák”. Ez a megjegyzés arra vonatkozik, hogy a kormányok általában hajlamosak bizonyos költségvetési bevételeket túl-, illetve bizonyos kiadásokat alábecsülni. A brüsszeli „matek” ugyanakkor eltérhet ettől és az máris a tagállamoktól eltérő becsléseket eredményezhet.
Ilyen kockázatot értesülésünk szerint elsősorban a pénztárgépek adóhatóssághoz való bekötésének költségvetési hatásaiban láthat az Európai Bizottság. A kormány részéről ebből 95 milliárd forint bevételre számítottak, ez azonban a csúszás miatt aligha folyik majd be idén, és kérdéses, hogy mekkora bevétel származik belőle jövőre. Az útdíj bevezetését ugyanakkor sikeresnek minősítheti Brüsszel, amely úgy látja, hogy nagyságrendileg meglesz az előzetesen becsült bevétel.
A 2014-es évvel kapcsolatban viszont lehetnek kérdőjelek, különösen azért, mert a kormány GDP arányosan 2,9 százalékos hiánycélja (ami előbb 2,2 százalék, majd később 2,7 százalék volt) vészesen közel van a 3 százalékos tűréshatárhoz. Egyesek szerint így ebbe már nem férnek bele újabb intézkedések, ezért érdeklődéssel tekintenek a választások előtti hónapok elé. Ugyanezek a források viszont azt is elismerik, hogy a kormány költségvetési lazítása sem a szokványos receptet követi, mert a kiadások növelését gyakran bevételeket gyarapító intézkedésekkel ellensúlyozza.
Megint más források úgy árnyalják a képet, hogy a kormány egy ideje eltökélte magát arra, hogy nem engedi 3 százalék fölé menni a hiányt. Kétharmados parlamenti többsége birtokában pedig különösebb nehézség nélkül képes menetközben korrigálni, hogy ne csorduljon túl a pohár. Ez általánosságban is igaz: ha egy kormány folyamatosan egyeztet a Bizottsággal, időben reagál a figyelmeztetésekre, és ehhez politikai mozgástere is van, akkor könnyen elkerülheti a magyar zsargonban gyakran csak „szégyenpadnak” nevezett deficiteljárást.
Hozzászólások (0)