Magyar Progresszív Intézet: az Orbn-kormány teljesített és be nem váltott ígéretei

Megosztás Tetszik

A Magyar Progresszív Intézet legfrissebb elemzése szerint az Orbán-kormány eddig a családpolitika területén bizonyult a legkövetkezetesebbnek, míg korábbi ellenzéki ígéreteitől leginkább gazdasági és oktatási kérdésekben tért el.

Az intézet hétfőn juttatta el elemzését az MTI-hez, amelyben a kabinet másfél évének politikai gyakorlatát vetette össze a Fidesz ellenzékben, illetve a 2010-es kampányban elhangzott ígéreteivel. Filippov Gábor elemző szerint bár a Fidesz-KDNP kampánya nem bővelkedett kézzel fogható, számon kérhető politikai vállalásokban, a választási programból és a pártszövetség vezető politikusainak nyilatkozataiból számos konkrétumot le tudtak szűrni.
   
A Magyar Progresszív Intézet a teljesült ígéretek példájaként említi a gyes 2009 előtti szabályainak visszaállítását, illetve a családi adózás bevezetését. Ezzel szemben nehezen feloldható ellentmondásnak tartják, hogy a Fidesz korábbi határozott tandíjellenessége, amely szerintük a 2008-as népszavazással együtt megalapozta a pártszövetség kétharmados győzelmét is, miként fér össze az államilag támogatott felsőoktatási helyek szűkítésével és az önköltséges képzési rendszer bevezetésével.
   
Az elemzés készítői úgy gondolják, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány nem tudja tartani magát ellenzékben kifejtett alternatív válságkezelési programjához, vagyis a radikális, megszorítások nélküli adó- és járulékcsökkentéshez, hiszen a költségvetés már egy enyhébb szja-csökkentést is nehezen viselt el. Kiemelik: az Orbán-kabinetnek az ellenzékben élesen támadott, klasszikus megszorításokhoz kellett nyúlnia azért is, mert a köztehercsökkentés nem vezetett a belső fogyasztás felpörgetéséhez, ami a Fidesz egyik fő választási ígéretét, a foglalkoztatás jelentős bővítését is hátráltatja. Az intézet munkatársai arra is kitérnek, hogy a Fidesz saját magának állított csapdát az IMF-együttműködés korábbi kritizálásával, majd elvetésével.
   
Felidézik továbbá, hogy választási kérdésekben a határon túli magyarok szavazati joga jelentette a legkomolyabb ellentmondást. Mint emlékeztetnek, a Fidesz 2004-ben, illetve a 2010-es kampány alatt is azt hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság megadása nem jelentheti a választójog automatikus kiterjesztését. Az intézet szerint a kormányváltás után ezzel szemben gyökeres fordulat következett, és a határon túli magyarok megkapták a választójogot.
   
A Magyar Progresszív Intézet elvesztegetett időnek nevezi az elmúlt másfél évet az egészségügy szempontjából. Mint írják hamar feledésbe merült például Pesti Imre fideszes szakpolitikus azon ígérete, hogy a kormányváltás után 200 milliárd forint pluszforrást kap az egészségügy, emellett nem történt meg az eladósodott kórházak adósságrendezése, csak államosításuk került napirendre.
   
Megjegyzik azt is, a Fidesz ellenzéki éveiben a nyugdíjrendszerre vonatkozóan tette legirreálisabb ígéreteit, amelyek szerintük a 14. havi nyugdíj vállalásában csúcsosodtak ki. Az elemzők aláhúzzák, a Fidesz 2010-ben a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások védelmével kampányolt, majd államosította azokat. Hozzáteszik: míg Lázár János 2006-ban a rendőrök kedvezményeit védte, addig az elmúlt évben az ő "vezérlésével" szüntették meg a korengedményes nyugdíj lehetőségét.
   
Az intézet munkatársai a fentiek mellett a kormány szemére vetik az alkotmányozási szándék elhallgatását is, sőt - mint írják -  Navracsics Tibor a kampány hajrájában még tagadta is, hogy egy-két módosításon kívül hozzá kívánnának nyúlni az alkotmányhoz.