MNB: stabil, magas lefedettség mellett bővül az elektronikus pénzforgalom

Megosztás Tetszik

2023 második negyedévében az infrastruktúra lefedettség érdemben nem változott, a számlák és kártyák száma 1 százalékkal nőtt, míg a fizikai elfogadóhelyeké 1,8 százalékkal bővült. Ezzel együtt komoly bővülés figyelhető meg az elektronikus pénzforgalomban. A kártyás vásárlások és átutalási forgalom értéke is inflációt meghaladó mértékben bővült 24,4, illetve 39,1 százalékkal, míg a készpénz felvételek száma 0,9 százalékkal csökkent. A negyedévben a forgalomban lévő fizetési kártyák 71 százalékával történt vásárlási tranzakció. A hazai pénzforgalom tovább is biztonságos, ugyanakkor nőtt a visszaélések száma és értéke. Továbbra is az adathalászat és a pszichológiai manipuláció a legmeghatározóbb módszerek, ezek a visszaélések az ügyféltudatosság növelésével visszaszoríthatóak lennének. A szolgáltatók pénzforgalmi bevételei nőttek, viszont pozitív fejlemény, hogy csökkent a legkisebb forgalmú kereskedőktől fizetési kártya elfogadásért beszedett díjak összértéke. 2023 második negyedévében a fizetési rendszerek forgalma tekintetében kismértékű csökkenés érzékelhető. A pénzforgalmi likviditás 2023 második negyedévben emelkedett, annak szintje változatlanul bőséges – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összefoglalójában.

A magyarországi pénzfogalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma kis mértékben, 37 ezerrel nőtt 2023 második negyedévében. A fizetési kártyák számában szintén kis mértékű növekedés figyelhető meg.

A kártyás elfogadóhelyek számában szintén mérsékelt növekedés figyelhető meg. A fizikai elfogadóhelyek száma 1,8 százalékkal, míg az internetes elfogadóhelyek száma 5,2 százalékkal emelkedett. E mellett az ATM-ek száma tovább növekedett 1,2 százalékkal, míg ebből a megyeszékhelyen lévő ATM-ek száma 2,7 százalékkal csökkent.

Eközben az elektronikus infrastruktúra használatában továbbra is jelentős növekedés látható. A negyedévben a forgalomban lévő fizetési kártyák 71 százalékával történt tranzakció. Ezekkel a kártyákkal összesen 448 millió vásárlási tranzakció történt a negyedév során, ami éves alapon 13,1 százalékos növekedés, értékük eközben az inflációt meghaladó mértékben, 24,4 százalékkal nőtt. Ugyanez a növekedés megfigyelhető a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által üzemeltett elfogadói hálózatban, ahol a vásárlási tranzakciók száma 12,6 százalékkal, értéke pedig 24,8 százalékkal nőtt. Kisebb mértékben, de az átutalások használata is növekedett, darabszámban 2,8 százalékkal, míg értékben 39,1 százalékkal.

Szintén az elektronikus pénzforgalom térnyerését jelzi a készpénzfelvételek és befizetések alakulása. Az összes (fizetési kártyás és pénztári) készpénzfelvételek száma 0,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg értéke csak az infláció alatti mértékben, 10,5 százalékkal bővült. Ezzel egyidőben a készpénzbefizetések száma 10,2 százalékkal emelkedett, míg értéke 8,8 százalékkal nőtt. A nagy mértékű eltérés valószínűleg az egyre több ATM-en elérhető, egyszerű készpénzbefizetési lehetőségnek köszönhető, amely ösztönözheti a kisebb értékű befizetéseket.

Szintén jól látszik a digitális bankolás egyre nagyobb népszerűsége. Éves alapon a mobiltelefonon benyújtott átutalások száma 27 százalékkal nőtt, a negyedévben már több mint 25 millió ilyen átutalás történt. Ezzel egyidőben a mobiltárcába regisztrált kártyák száma 116 ezerrel nőtt, így már a kártyák 20 százaléka volt regisztrálva valamilyen mobiltárca alkalmazásba. A mobiltárcás tranzakciók pedig dinamikusan nőnek, az előző év azonos időszakához képest számuk 53,3 százalékkal nőtt és elérte a 96 milliót, értékük pedig 70,4 százalékos növekedéssel elérte a 666 milliárd forintot.

Bár a visszaélések száma és értéke növekedett, a sikeres visszaélések aránya a teljes forgalomhoz képest továbbra is elenyésző. Az elkövetési módszerek gyakori változásának megfelelő nyomon követhetősége érdekében a Magyar Nemzeti Bank 2023-tól módosította a visszaélésekkel kapcsolatos módszertanát, így az adatok előző évhez hasonlítása nem mindenhol lehetséges. A fizetési kártyás visszaélések között továbbra is az adathalászathoz, adatlopáshoz kapcsolódó visszaélések teszi ki a legnagyobb részt. Ezek mellett még a pszichológiai manipuláció jelenik meg nagyobb összegekkel. A negyedévben a fizetési kártyás visszaélésekhez kapcsolódó kibocsátói oldali veszteség 285 millió forinttal nőtt az előző év azonos időszakához képest, melynek egyre nagyobb része hárul a kártyabirtokosokra. Nagymértékű a készpénzfelvételekhez kapcsolódó visszaélések növekedése, ez 2022 második negyedévéhez képest darabszámban és értékben is több mint megkétszereződött, de értékük még így is csak 112 millió forint.

Ezzel egyidőben a fizetési kártyás fizetéseknél folyamatosan növekszik az erős ügyfélhitelesítéssel (SCA) végrehajtott tranzakciók aránya. A negyedévben az összes hazai pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakció darabszámának 33,2 és értékének 59,5 százaléka történt SCA-val. Fontos azonban kiemelni, hogy az erős ügyfélhitelesítés használata nem nyújt tökéletes védelmet a visszaélésekkel szemben, továbbra is fontos az ügyfelek edukációja, különösen a pszichológiai manipulációt használó esetek megelőzése érdekében.

A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók pénzforgalmi bevételei 15,8 százalékkal nőttek 2022 második negyedévéhez képest. A legnagyobb növekedés a tranzakciók értékével arányos bevételekben történt, itt a növekedés 20 százalékos volt. Jogcímek szerint a bevételek több mint negyedét az átutalásokhoz kapcsolódó bevételek adják. A szolgáltatók fizetési kártya elfogadáshoz kapcsolódó bevételei 22,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ami így a forgalom bővüléshez hasonló mértékű emelkedést jelent. Ez a bevétel- és forgalomnövekedés szinte teljes mértékben a két legnagyobb forgalmi kategóriába tartozó kereskedői körnél jelentkezett (25-250 millió forint, illetve 250 millió forint feletti negyedéves forgalom).

A VIBER forgalom értéke az előző negyedévi viszonylag magas bázishoz képest 5 százalékkal csökkent, az előző év azonos időszakához képest azonban 69 százalékkal növekedett. Tételszám tekintetében 9 százalékos bővülés látható az előző év második negyedévéhez képest, míg az előző negyedévhez képest 1 százalékos csökkenés tapasztalható. A forgalom értékének és a forgalom tételszámának fenti változásai következtében a VIBER-ben teljesült átlagos tranzakcióértékek az előző negyedévhez képest 86 millió forinttal csökkentek, egy év alatt azonban 616 millió forinttal növekedtek. A forgalom növekedése éves bázison főként a bankközi tételeknek és az MNB által kibocsátott kéthetes MNB-kötvényre vonatkozó elsődleges piaci ügyleteknek köszönhető, negyedéves bázison azonban a bankközi tételek csökkenése tapasztalható, míg az MNB által kibocsátott kéthetes MNB-kötvényre vonatkozó elsődleges piaci ügyletek továbbra is növekedést mutat. A vizsgált időszakban összességében 544 ezer darab tétel teljesült a VIBER-ben, mintegy 943 ezer milliárd forint értékben.

Az előző év azonos időszakához képest a VIBER-tagok átlagos likviditása 168 százalékkal emelkedett, míg az előző negyedévhez képest 7 százalékkal nőtt, mely éven belüli emelkedés főként a kötelező tartalékráta emelkedésével járó számlaegyenleg bővülésének köszönhető. A VIBER-tag hitelintézetek forgalmuk lebonyolításához az előző negyedévhez hasonlóan továbbra sem kényszerültek hitelkeretük jelentős használatára. A maximális hitelkeret-kihasználtság (MHKK) értéke rendszerszinten alacsony, 0,2 – 0,6 százalék közötti szinten mozgott 2023 második negyedévében, azaz a rendszertagoknak átlagosan az összes rendelkezésre álló hitelkeretük csak ekkora részét kellett igénybe venniük.

Az előző év azonos időszakához mérten a Bankközi Klíring Rendszer forgalmának értéke 13 százalékkal, tételszáma 1 százalékkal emelkedett. 2023 második negyedévében összességében 96 millió darab tranzakció került elszámolásra 57 ezer milliárd forint értékben, melyből az azonnali elszámolásban összesen 40 millió darab tranzakció teljesült, mintegy 7 ezer milliárd forint értékben. A rendszertagok megfelelő likviditást biztosítottak az azonnali átutalási tranzakciók zavartalan teljesítéséhez.