Szigorítottak vállalati hitelfeltételeiken a bankok, élénk kereslet a fogyasztási hitelek iránt

Megosztás Tetszik

Az áprilisi Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján 2023 első negyedévében a hitelintézetek tovább szigorítottak a vállalati hitelfeltételeken, mely tendencia a bankok szűkebb körében 2023 második és harmadik negyedévében is folytatódhat – közölte honlapján az MNB. A vállalati hitelkeresletben folytatódott a kereslet eltolódása a rövid lejáratú- és a devizahitelek irányába. Az üzleti célú ingatlanhitelek szigorodó sztenderdjei mellett a bankok a hitelkereslet visszaeséséről számoltak be ezen a piacon. A bankok összességében változatlanul hagyták a lakáscélú hitelfeltételeket, és előre tekintve sem szándékoznak változtatni azokon. A negyedév során a válaszadó intézmények a lakáscélú hitelek iránt csökkenő, míg a fogyasztási hitelek iránt élénkülő hitelkeresletet tapasztaltak, de mindkét szegmensben a kereslet élénkülésére számítanak

.

A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2023 első negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2023. április 1. és 20. között válaszoltak.

A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2023 első negyedévében a bankok nettó értelemben vett 19 százaléka szigorított a vállalati hitelfeltételeken. A hitelintézetek közel kétharmada szerint elsősorban a bizonytalan gazdasági kilátások és egyes iparágspecifikus kockázatok hatnak a hitelfeltételek szigorításának irányába. A bankok megfelelő hitelezési kapacitását tükrözi ugyanakkor, hogy a tőke- és likviditási helyzet csak a bankok 9 százalékánál hatott ebbe az irányba. A válaszadók közel fele szorosabb monitoring tevékenységet folytatott, emellett a fedezeti követelmények magasabb elvárt szintjében és a felárak emelésében is tetten érhető volt a szigorítás. A következő fél évre a bankok 9 százaléka helyezett kilátásba további szigorítást a vállalati hitelfeltételekben. Az első negyedévben a válaszadó intézmények nettó 8 százaléka összességében a kereslet csökkenését érzékelte a vállalati hitelpiacon, ami elsősorban a forinthiteleket és a hosszú lejáratú hiteleket érintette. Ezzel szemben a devizahitelek iránt a bankok 61 százaléka, a rövid lejáratú hitelek esetében pedig 37 százaléka számolt be élénkülő keresletről, melyek iránt szerintük 2023 második és harmadik negyedévében is tovább bővülhet a kereslet. Ugyanakkor a forinthitelek és a hosszú lejáratú hitelek tekintetében a bankok rendre 53 és 48 százaléka számít további keresletcsökkenésre.

2023 első negyedévében a kereskedelmiingatlan-piacon jelentkező összetett kihívások miatt a bankok egyharmada az üzleti ingatlanhitelek mindegyik szegmensében szigorított a sztenderdeken, mely a logisztikai központok és irodaházak kivételével a következő fél évben is folytatódhat. Az első negyedévben a lakásprojekt-hitelek iránt a megkérdezett intézmények 40 százaléka, a bevásárló központok esetében pedig 50 százalékuk tapasztalt visszaeső hitelkeresletet, ezzel egyidőben a logisztikai központok és az irodaházak finanszírozására szolgáló hitelek iránt rendre 42 és 7 százalékuk élénkülő keresletről számolt be. A következő fél évre előretekintve ugyanakkor a bankok már valamennyi üzleti célú ingatlanszegmensben a hitelkereslet csökkenésére számítanak.

A felmérésben részt vevő bankok által a 2023 első negyedévében kihelyezett lakáscélú hitelek feltételei összességében nem változtak, azonban a részfeltételeket tekintve nettó értelemben vett 14 százalékuk emelt a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken. A bankok előretekintve nem szándékoznak változtatni a hitelhez jutás feltételein a lakáshitelek tekintetében, és 9 százalékuk a hitelfelárak csökkentését is tervezi. A negyedév során a bankok 76 százaléka érzékelte a lakáshitelek iránti kereslet visszaesését, ugyanakkor előretekintve már javuló tendenciára számítanak, és nettó 27 százalékuk keresletélénkülést valószínűsít e téren.

A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok 11 százaléka szigorított az első negyedév során. A szigorítás elsősorban a felárak emelését jelentette, amit főként a negatív gazdasági kilátásokkal indokoltak. A második és harmadik negyedévben a bankok nettó 32 százaléka helyezett kilátásba további szigorítást. A fogyasztási hitelek iránt erősödő hitelkereslet mutatkozott az első negyedévben a bankok 42 százaléka szerint, és hasonló arányban számítanak további élénkülésre a következő fél évben is.