Londoni elemzők véleménye az MNB kamatdöntéséről

Megosztás Tetszik

Londoni pénzügyi elemzők szerint a következő pár hónapban fenntartja a kedden váratlanul felgyorsított kamatemelési ütemet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB monetáris tanácsa az elemzői előrejelzési konszenzus által valószínűsített 30 bázispont helyett 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte keddi kamatdöntő ülésén a jegybanki alapkamatot.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja kedd esti helyzetértékelésében közölte: a ház módosított előrejelzése szerint a magyar jegybank monetáris testülete februárban és márciusban is egy-egy 50 bázispontos kamatemelést hajt végre.

A Morgan Stanley elemzői ugyanakkor azzal számolnak, hogy a magyarországi infláció áprilisban lassulásnak indul, és májusban ez a lassulás még markánsabb lesz. A ház ebben a környezetben azt valószínűsíti, hogy az MNB az idei második negyedévben lépésenként 30 bázispontra lassítja vissza a kamatemelési ütemet.

A Morgan Stanley londoni elemzőinek várakozása szerint ugyanakkor a monetáris tanács az első negyedévben havonként 40 bázisponttal emeli az egyhetes betéti eszköz rátáját, majd a második negyedévben ezt a ciklust befejezi.

Ennek az előrejelzési forgatókönyvnek az alapján az MNB effektív pénzügypolitikai rátája március végéig 5,20 százalékra emelkedne, 30 bázisponttal magasabbra a Morgan Stanley által eddig várt szintnél – hangsúlyozták felülvizsgált keddi előrejelzésükben a cég londoni közgazdászai.

Hosszabb távra előretekintve a Morgan Stanley elemzői azt várják, hogy az MNB csak akkor kezd hozzá a monetáris kondíciók enyhítéséhez, ha az ex-post reálkamat pozitív tartományba fordul. A ház szakértői ezt az idei év végére valószínűsítik.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői az MNB keddi kamatdöntése utáni értékelésükben kiemelték: a folyamatosan magas infláció – és különösen az erőteljes maginflációs nyomás – környezetében azzal számolnak, hogy a magyar jegybank a következő hónapokban 3,50–4,00 százalék környékére emeli alapkamatát, és a rövid távú bankközi ráták 4,50–5,00 százalékra emelkednek a 4,00 százalékot épphogy meghaladó mostani szintről.

A Capital Economics londoni elemzői meglepőnek nevezték, hogy az MNB az eddigi „standard” 30 bázispontról kedden 50 bázispontos kamatemelésre váltott.

Hozzátették ugyanakkor: a maginflációs mutatók – különösen azok, amelyek a feszes munkapiaci helyzetből erednek – az alapszintű inflációs nyomás folytatódó erősödését jelzik.

Mindehhez a magyar gazdaság erőteljes kilábalási lendülete járul, és az a tény, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) immár messze meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

Hozzátették: ebben a környezetben azzal számolnak, hogy a magyarországi infláció legalább 2023 elejéig a jegybank 2–4 százalékos célsávja felett marad.

A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai is azon a véleményen voltak kedd esti helyzetértékelésükben, hogy az MNB a makacsul felfelé ható inflációs kockázatok környezetében döntött az 50 bázispontra gyorsított keddi kamatemelés mellett a konszenzus által valószínűsített 30 bázispont helyett.

A TD Securities elemzői közölték: a keddi kamatdöntés után is fenntartják azt az előrejelzésüket, hogy a magyar jegybank még legalább 100 bázispontnyi kumulatív emelést hajt végre a jelenlegi szigorítási ciklus befejezéséig.