Lehetőségek és kötelezettségek üzletág átruházásánál

Megosztás Tetszik

Hogyan ruházható át az üzletág, milyen kötelezettségek terhelik a feleket? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Olvasónk a következőkben részletezte kérdését: 35 éve egyéni vállalkozóként dolgozom a ruházati kiskereskedelemben. Három bérelt üzletemből egy női és kettő férfi ruházattal foglalkozik. Augusztus 1-jei öregségi nyugdíjazásom után kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vagyok. A női üzletágat szeretném folytatni, míg a férfi üzletágat a gyerekeim által alapítandó társas vállalkozásra szeretném átruházni. A tevékenységük továbbra is ruházati kiskereskedelem lenne. A kérdésem az, hogy van-e lehetőség erre, és milyen kötelezettségek terhelik?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az egyik lehetőség, hogy üzletágat vásárol Öntől a gyermekei által alapított vállalkozás.

Az üzletág a vállalkozáson belül egy jól körülhatárolható, működő egység, amely önállóan is képes gazdasági tevékenység tartós folytatására. Ha csak egy eszközt vagy készletet értékesítenénk, az önmagában még nem fog üzletágnak minősülni. Az üzletág értékét szerződésben a felek határozzák meg, az eladónál bevétel, míg a szerző vállalkozásnál befektetett eszköz lesz.

Az áfatörvény 259. § 25/A pontja szerint üzletág a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására.

Az üzletág-értékesítés abban az esetben áfamentes, ha megfelel az áfatörvény alábbi előírásainak.

Az áfatörvény 17. § (4) bekezdése szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás az adóalany általi üzletág-átruházás esetében, feltéve, hogy az a 18. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik, és a szerző az üzletágat a további működtetés céljából szerzi meg.

Az üzletág-átruházás útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:

• a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;
• b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek – a 18. § (2) bekezdésben említett eltéréssel – a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
• c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

Üzletág-átruházás esetében további feltétel, hogy az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás legyen. (Ha jól értettem, a vállalkozásában saját tulajdonú ingatlan nincs, így ennek átruházásakori speciális szabályokra nem térek ki.)

Nagyon egyszerűen lefordítva fentiek azt jelentik, hogy ha a vevő egy szabályosan bejegyzett, adószámmal rendelkező társaság, az áfa alá bejelentkezik – levonási joga van –, és folytatja a korábbi tevékenységet, akkor áfamentesen adható el neki az üzletág, mely vételárat ő a könyveiben befektetett eszközként fog kimutatni. A vételár viszont az eladónál adóköteles bevétel lesz. Az üzletág adásvételét szerződésbe kell foglalni.

Másik lehetőség, hogy az egyes eszközöket, készletet, bérleti jogot stb. tételesen veszi meg gyermekei új vállalkozása Öntől. Ez esetben  – ha Ön áfaalany, áfával növelten – tételesen kell ezek értékét megállapítani, és leszámlázni. Az egyes ügyleteken keletkező haszon Önnél adóalapot fog képezni, míg a vevő vállalkozás ezeket jellegüktől függően költségként számolja el, készletre veszi, tárgyi eszközként vagy vagyoni értékű jogként mutatja ki könyveiben.

A téma egyébként még rengeteg részletkérdést vethet fel, ezek miatt mindenképpen javasolt könyvelő/adószakértő és ügyvéd felkeresése.