Lakástámogatás: katások, átalányadózók, őstermelők is könnyebben hozzájuthatnak

Megosztás Tetszik

Egy augusztus 5-én közzétett jogszabálytervezet értelmében valóban csökkentenék a lakástámogatásokhoz szükséges elvárt társadalombiztosítási jogviszony idejét a katások, átalányadózók és mezőgazdasági őstermelők esetében. Azok a katások, átalányadózók viszont nem a Babaváróra, Csok Pluszra, falusi csokra, akik egy éven belül váltottak erre az adózási formára függetlenül attól, hogy más módon – például korábbi munkaviszonyukból –, de meglenne összeségében az egy éves tb-jogviszonyuk – írja közleményében a Bankmonitor.

A különböző lakástámogatási elemeknél – vagyis a Babavárónál, falusi csoknál és Csok Plusznál – az igényléshez szükséges elvárt tb-jogviszony hosszát egy évre mérsékelnék a katások, átalányadózók és mezőgazdasági őstermelők esetében. A jogszabálytervezet szerint – a bejelentéssel összhangban – valóban mérsékelnék a speciális adózású vállalkozások esetében a lakástámogatásokhoz elvárt társadalombiztosítási jogviszony hosszát. A Babaváró esetében elégséges lehet 1 éves jogviszony is az érintett vállalkozóknál. A támogatáshoz alapesetben 3 éves társadalombiztosítási jogviszonyt kell igazolni. A falusi csok és Csok Plusz esetében pedig 2 évről egy évre mérséklik a speciális adózású vállalkozásoktól elvárt tb-jogviszony hosszát.

A tervezetben így fogalmazták meg a Babaváróra vonatkozó változást: „legalább 3 éve folyamatosan” szövegrész helyébe a „legalább 3 éve – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást legalább 1 éve alkalmazó egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, vagy legalább 1 éve a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózói adóalanyisággal rendelkező egyéni vállalkozó esetén 1 éve – folyamatosan”

Hasonló szöveg szerepel a másik két támogatásnál is, azzal a különbséggel, hogy ott más az alapvetően elvárt jogviszony hossza. Ez a szöveg azonban azt is jelenti, hogy azok a katások és átalányadózók kaphatják meg ezt a könnyítést, akik már legalább egy éve ezen adózási formát választották. Ez az eredeti bejelentéshez képest fontos pontosításnak tűnik. Hozzá kell tenni, hogy logikus az előírás, hiszen ezzel kizárhatók azok a spekulánsok, akik csupán ezen könnyítés kihasználása céljából váltanának most ezen speciális adózási formák valamelyikére. Vagyis a Bankmonitor szakértői szerint nem lesznek jogosultak azok a katások, átalányadózók a Babaváróra, Csok Pluszra, falusi csokra, akik egy éven belül váltottak erre az adózási formára függetlenül attól, hogy más módon – például korábbi munkaviszonyukból –, de meglenne összeségében az egy éves tb-jogviszonyuk.

A változtatást a tervek szerint igen gyorsan átvezetnék, a végleges jogszabályváltozás kihirdetését követő 3. naptól már az új előírások lennének érvényben. Azonban természetesen még nem történt meg a kihirdetés, hiszen „csak” egy tervezetről beszélhetünk.

Bejelentettek még egy változtatást, de azt a tervezet nem említi

Vitályos Eszter eredeti bejelentésében egy másik könnyítésről is szó volt, melynek értelmében a kérdéses speciális adózású vállalkozásokból származó bevételt legalább 50 százalékos mértékben el kellene fogadnia a bankoknak igazolt jövedelemkén a támogatott hitelek bírálata során. Erről a könnyítésről azonban a jogszabálytervezet nem tesz említést.

Felmerülhet a kérdés, hogy van-e a tervezetben foglalt könnyítésnek értelme a másik elem életbeléptetése nélkül is? A válasz pedig az, hogy két élethelyzetben így önmagában is nagy segítséget nyújthat a jogszabálytervezetben foglalt változás:

1. Van olyan bank, amelyik jelenleg is elfogadja valamilyen módon igazolt jövedelemként az érintett speciális adózású vállalkozói jövedelmeket. A jövőben ezen bankoknál fel tudják venni azok a családok a támogatott kölcsönt, amelyeknél a jövedelem nagysága eddig rendben lett volna, de a tb-jogviszony hosszával gond adódott. (Az elvárt 2, 3 év helyett csupán egy éves jogviszonyt tudtak leigazolni.)

2. Ha házaspár igényli a támogatást – Babavárót és Csok Pluszt amúgy is csak ők igényelhetnek -, akkor előfordulhat, hogy a pár egyik tagja rendelkezik a bank számára elfogadható nagyságú, formájú igazolt jövedelemmel, például munkabérrel. De a kérdéses munkaviszony még nem áll fenn 2, 3 éve, így a támogatáshoz elvárt tb-jogviszony leigazolására ez nem lenne megfelelő. Ha a pár másik tagja egy éve speciális adózású vállalkozó, akkor ő le tudja igazolni a jövőben a megfelelő társadalombiztosítási jogviszonyt és ezáltal a pár jogosult lehet a kérdéses támogatott kölcsönre.

Természetesen elképzelhető az is, hogy speciális jövedelmek elfogadásáról szóló változást is bevezeti valamilyen formában a kormány, csak ezt nem foglalják jogszabályba – jegyzik meg a Bankmonitor szakértői.