Lakástakarék-pénztár: siessen, ha bezsákolná az állami támogatást!

Megosztás Tetszik

A parlament ma kora délután – várhatóan – meg is szavazza a lakástakarék-pénztári megtakarítás állami támogatásának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet tegnap nyújtott be egy fideszes képviselő. A törvény a Magyar Közlönyben történő kihirdetésekor lép hatályba, amire – a törvényjavaslat sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalása miatt – feltételezhetően még ezen a héten sor kerül.

Bánki Erik fideszes képviselő hétfőn terjesztette be a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvényt módosító T/2600. számú törvényjavaslatot, amelynek kivételes eljárásban történő tárgyalását kezdeményezte. Ehhez – a házszabály szerint – nem kellett más, csak a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása (45-en szignózták a javaslatot). Kivételes eljárásnál a törvényalkotási bizottság folytatja le a részletes vitát. A törvényjavaslathoz egyetlen módosító indítvány sem érkezett.

A bizottsági vita során az ellenzéki képviselők a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megtartása mellett érveltek, s a törvényjavaslat visszavonását szorgalmazták, míg a kormánypártiak támogatták az előterjesztésben foglaltakat, azzal indokolva, hogy a megtakarítási lehetőség megmarad, a változtatás célja csupán az, hogy pénzintézetek ne tehessenek szert extraprofitra.

Varga László (MSZP) bizottsági alelnök az előterjesztés visszavonását javasolta. Más képviselőkhöz hasonlóan bírálta, hogy a hétfőn benyújtott előterjesztést kivételes eljárásban tárgyalja a Ház, így arról már kedden szavazhatnak. Rámutatott: a lakás-előtakarékosság lehetőségével a legkevesebbet keresők is élni tudtak, ezért ha volt is hibája a konstrukciónak, azokat kellett volna orvosolni a kivezetése helyett.

Hegedűs Lórántné, a testület jobbikos alelnöke a kisemberek konstrukciójának nevezte a lakáskasszát. Szerinte is le kellene venni a Ház napirendjéről a javaslatot, az ugyanis hatalmas károkat okoz majd a társadalomban. Vitatta a kezdeményezés indoklását, miszerint luxusberuházásokra fordították volna az emberek az állami támogatást. Közölte: úszómedencére nem tíz évig, havi 20 ezer forintokkal spórolnak az emberek.

Frakciótársa, Szilágyi György arra kérdezett rá: mi indokolja a javaslat gyors megszavazását? Azt firtatta: készül-e egy nemzeti takarékpénztári szolgáltató, de arra is kíváncsi volt, hogy a javaslat elfogadása nem okoz-e pánikot a piacon? Arra világított rá: ha emiatt csődbe mehetnek a szolgáltatók, a már most takarékoskodók megtakarítása is veszélybe kerülhet.

Balla György (Fidesz) úgy fogalmazott: "nem szűnik meg semmi", minden élő szerződés olyan feltételekkel fut tovább, mint eddig, csupán újakat nem lehet kötni a jelenlegi feltételekkel. Az így felszabadult forrásokat az otthonteremtésre kívánja fordítani a kormányzat – hangsúlyozta. Szerinte az eddigi konstrukcióval nem a kisemberek jártak a legjobban, hanem az extraprofitra szert tevő pénztárak, amelyek a megtakarítások után nulla forintnyi kamatot fizettek. Csupán elvették a pénzt, forgatták azt, a hasznot zsebre tették és csak az állami támogatást fizették ki. Ezek a pénzintézetek tíz év alatt mintegy 60 milliárd forintnyi extraprofitot raktak zsebre – fogalmazott.     

Hajdu László (DK) a magán-nyugdíjpénztárakéhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet,  az állam egy kiszemelt versenytársát éri hátrányosan a javaslat. Megszorításnak nevezte az intézkedést, amelynek célja, hogy az állam nagyon gyorsan pénzt söpörjön be. 

Pintér Tamás (Jobbik) diszkriminatívnak, korrupciógyanúsnak és életellenesnek ítélte a javaslatot. A támogatásból kiszorulnak azok, akik nem jogosultak a családi otthonteremtési kedvezményre, akadályt állítanak egy szolgáltató előnyös helyzete elé, és "eltakarítják a konkurenciát" a Rogán Antal (Fidesz) által előterjesztett "lakáslottó" elől, emellett több ezer pénzintézeti dolgozó veszítheti el az állását a jövőben - fejtette ki.

Vejkey Imre (KDNP) megismételte: a konstrukció fennmarad.

Dunai Mónika (Fidesz) szerint aránytévesztésben vannak az ellenzékiek, mert 72 ezer forintos éves támogatásból csupán bővíteni vagy felújítani lehetett, milliók nem lettek abból. Hangsúlyozta: a csok lényegesen több forrást juttat az embereknek.

Bánki Erik fideszes előterjesztő úgy felelt: szerződéseket továbbra is lehet kötni, csupán az állam nem nyújt ahhoz támogatást. Szintén kifogásolta, hogy a kasszák semmilyen érdemi hozamot nem fizettek a befektetések után az állami támogatáson túl, szerinte emiatt az 1996-ban létrehozott konstrukció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A javaslatnak nincs visszamenőleges hatálya – hangsúlyozta –, és nem fog összedőlni a piac sem, hiszen a forgalmazóknak szigorú tőkekövetelményeknek kellett megfelelniük. Az ügyfeleket emellett az országos betétbiztosítási alap is védi. Bánki leszögezte azt is: a kormány az ígéretéhez híven kidolgozza azokat a lakástámogatási konstrukciókat, amelyekre a megspórolt támogatásokat fordítja. 

A törvényalkotási bizottság a javaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a Házszabály 44. paragrafusának (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. Vagyis a bizottság szerint a sebtében beterjesztett, egy nap alatt "lezavart" törvényjavaslat

a) megfelel az alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek,
b) illeszkedik a jogrendszer egységébe,
c) megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és
d) megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek.

A törvényjavaslatról ma kora délután szavaz az Országgyűlés, az előzmények ismeretében borítékolható a kormánypárti többség.

A törvénymódosítás hatályba lépését követően kötött lakástakarék-pénztári megtakarításokra nem jár állami támogatás – olvasható a benyújtott törvényjavaslat új, 24/A paragrafusában.

A már meglévő lakás-előtakarékossági szerződéseknél is csak a szerződésben meghatározott megtakarítási ideig adna támogatást az állam, a megtakarítási időnek a törvénymódosítás hatályba lépése után történő meghosszabbítása esetén az már nem illetné meg a takarékoskodót.