adozona.hu
Kuriózum a magyar adórendszerben: zsebbevágó kérdés
//test-adozona.hu/altalanos/Kuriozum_a_magyar_adorendszerben_zsebbevago_Z9NJRD
Kuriózum a magyar adórendszerben: zsebbevágó kérdés
Tetszik
Az szja egyetlen kulcsa a honi szabályozáson belül is kuriózum, szinte egyetlen más adónem sem mentes a szociális és egyéb kedvezményektől. A kamatjövedelmek differenciált adóztatásával − amellett, hogy összességében nehezen értelmezhető annak hátrányos megkülönböztetése a tőzsdei ügyletekhez képest, amelyek nem kaptak extra adót − még távolabb került a magánszemélyeket érintő adóztatás attól, amit a kormány 2010−2011-ben zászlajára tűzött, írja a napi.hu.
A söralátét és legegyszerűbb jelzőkkel ellátott személyi jövedelemadó 2013-tól valóban tisztán egykulcsos lett − a szuperbruttó és az egyéni járulékplafon megszűnésével −, mentesítve az egyébként szokásos, egykulcsos rendszerekben is megtalálható nulla kulccsal. A kedvezmények korábbi években indult jelentős egyszerűsítése után a családi kedvezmény bevezetésével sem lett átláthatatlan az szja. Ha a kormány célja az volt, hogy az adórendszert mentesítse a szociális elemektől − bár maga a családi kedvezmény ezt jelentősen árnyalja, jóllehet nem szociális, inkább népesedéspolitikai szempontból −, akkor sikeres és jó szja-szabályozást alkotott.
De valóban ez volt a cél? Más adónemekben ugyanis ennek szöges ellentéte figyelhető meg. Elég csak az áfára gondolni, azon belül is a kedvezményes kulcsú termékek meghatározására: tisztán szociális alapon kíván kedvezményt nyújtani az állam azzal, hogy a kenyérfélék, a tej, a zöldségek és az alapvető húskészítmények adóját leszállította, a penészes sajtokét vagy a libamájét azonban nem. Az más kérdés, hogy szociális jellegű juttatásokat épp a közvetett adókkal lehet a legrosszabb hatékonyság mellett nyújtani, hiszen az a nem rászorulók számára is ugyanúgy elérhető.
De nem csupán az áfánál érhető tetten a differenciálás. Leginkább az egészségügyi hozzájárulás esetében figyelhető meg egy olyanfajta sokkulcsú rendszer, ami általános körülmények között tipikusan az szja-ra jellemző. Jelenleg hatféle ehót lehet, illetve kell fizetni a legkülönfélébb dimenziók mentén. A magánszemélyeket összességében az egykulcsú szja mellett potenciálisan hétféle eho terhelheti. A kiindulás 27 százalék, ám ez alól számos kivétel van. A béren kívüli juttatások után csak tíz százalék az adó, s kevesebbet, 14 százalékot kell fizetni, ha a vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék, ingatlan-bérbeadás után fizetett eho összege nem éri el a 450 ezer forintot.
Más szabály vonatkozik az őstermelőkre, esetükben alapvetően 15 százalék az eho, az átalányadózóknál ez a megszerzett jövedelmet, a tételes elszámolást választóknál a jövedelem öt százalékát terheli. A fizetővendég-látásban a magánszemély ehója 20 százalék. Mindehhez jön hozzá a kamatjövedelmeket terhelő eho, amelyet nem kell megfizetni sem az állampapírok, sem a kedvezményre jogosító határidőig tartott tartós befektetési és nyugdíj-előtakarékossági számlákon keletkező kamatjövedelem után.
Szociális elemek a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adóban is megtalálhatók. A korábbi Start program örvén ötven- vagy akár százszázalékos adókedvezmény is igénybe vehető, ha a munkáltató a munkaerőpiacon hátrányosan megkülönböztetett személyt vesz fel. Vagyis 55 év felettit, tartósan munkanélkülit, pályakezdőt vagy kismamát.
Valójában a jelentősebb adókat figyelembe véve szinte sehol sincs egykulcsos, általános és egyszerű adóztatás az szja-n kívül. A honi rendszer különlegessége az szja, de ennek inkább a többi adóban fellelhető zűrzavar és nem az egységes szabályozás az oka.
Differenciált adóztatást alkalmaz az állam a vállalkozói szférát illetően is, s nem csak a kétkulcsú társasági adóval. A kisebb cégeket alternatív adókkal próbálja támogatni a rendszer − kivával, katával, evával −, egyes szektorokat viszont különadókkal sújt. S még a különadókban is eltérő kulcsokat alkalmaz: a tranzakciós illetéknél bünteti a készpénzfelvételt, a távközlési adónál pedig magasabb sarc terheli a céges beszélgetéseket.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)