Kúriai döntés a szakszervezeti képviseleti jogosultság feltételeiről

Megosztás Tetszik

A Kúria a BH2022.53. számú döntésében azt vizsgálta, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a szakszervezet, illetve annak képviselője a munkahelyen jogait gyakorolni tudja. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be.

A kérelmező szakszervezet 2017. november 22-én megtartotta alakuló ülését, amelyen elfogadták az alapszabályát, megválasztották a tisztségviselőket. A szakszervezet képviselője 2019. január 9-én bemutatkozó levelet küldött a munkáltatónak, melyben személyes találkozót kért, erre azonban nem kapott választ.

Ezt követően 2019. február 20-án kelt levelével ismételten jelezte, hogy képviseletre jogosult szakszervezetnek minősül, és egyúttal a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kérdések rendezése érdekében konzultációt kért. A munkáltató erre a megkeresésre sem válaszolt.

2019. november 6-án a szakszervezet képviselője újabb levélben megerősítette a képviseletre történő jogosultságát, mellyel egyidejűleg megnevezte védett tisztségviselőjét és a felsőbb szakszervezeti szervet, a munkáltató azonban erre a levélre sem reagált.

A munkáltató 2020. február 14-én kelt válaszában elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a szakszervezet nem igazolta megfelelően képviseleti jogosultságát. Emellett megjegyezte, hogy „amennyiben lenne is az munkáltatónál jogosultságokkal rendelkező szakszervezet, úgy jelen pillanatban nem látnak olyan munkaügyi kapcsolatokkal, valamint munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális kérdést, amely tekintetében a munka törvénykönyve (Mt.) értelmében a munkáltatónak konzultálnia kellene bármilyen szakszervezettel”.

Ezt követően a szakszervezet adatszolgáltatást kért, illetve bértárgyalásokat is kezdeményezett, ám a munkáltató ezen megkeresésekre sem reagált. Ezt követően a szakszervezet bírósághoz fordult.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen döntés született a perben az első és a másodfokon, illetve a Kúrián!