Kúria: sérelemdíj mértékének megállapításánál nincs kármegosztás

Megosztás Tetszik

Közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt sérelemdíj tárgyában tárgyalt ügyben hozott határozatot a Kúria illetékes tanácsa. A döntés elvi tartalma: a sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye.

A felperes 2016. április 1-jétől állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. Az alperes új vezetője a felperes vezetői megbízását 2017. március 14-ével visszavonta azzal, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, valamint a vezetői pótlék visszavonásáról is rendelkezett. Ezután a felperes 2017. május 18-ával lemondott a közalkalmazotti jogviszonyáról, mely így 2017. június 18-án szűnt meg.

Az előzményi eljárásban a bíróság a jogerős részítéletével megállapította, hogy a felperes vezetői megbízását az alperes jogellenesen vonta vissza. A felperes keresetében elsődlegesen kártérítés, másodlagosan 6 325 200 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével 3 000 000 forint megfizetésére kötelezte az alperest sérelemdíj címén, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte: elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását indítványozta, másodlagosan az elsőfokú ítéletben megjelölt összeg jelentős, legfeljebb 500 000 forintra való csökkentését kérte. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felperes felülvizsgálati kérelmében konkrét jogszabálysértésként nem jelölte meg a Pp. 206. §-át (bizonyítékok értékelése), így a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben rögzített tényállás volt az irányadó a személyiségi jogok megsértése, a nem vagyoni sérelem bekövetkezte, mibenléte vonatkozásában is. A felperes sérelemdíj megfizetése iránti keresetét találták részben megalapozottnak a bíróságok, e jogcímen marasztalták az alperest. Az alperes új érdemi (keresetet elutasító, vagy marasztalási összeget leszállító) határozat meghozatalára irányuló felülvizsgálati kérelmében a sérelemdíjjal összefüggésben konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg [Ptk. 2:52. § (1) bekezdés]), így a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet megállapításai ebben a körben a jogalapot (a sérelemdíjra jogosultságot) illetően nem voltak értékelhetőek. Jogszabálysértésként hivatkozott az alperes a Ptk. 6:525. § (1) bekezdésének és az Mt. 172. §-ának megsértésére azzal, hogy a felperest kárenyhítési kötelezettség terhelte, így a sérelemdíj összege eltúlzott. Ezen álláspont téves. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a sérelemdíj összegszerűségének megállapítása során (akár a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása, megsértése miatt) a kármegosztás – a jogintézmény jellegére figyelemmel – nem alkalmazható.

A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel járó kompenzációja. A nem vagyoni sérelem összegszerűen nem határozható meg, annak ellensúlyozása történhet pénzben. A pénzben kifejezett összeg jellegét tekintve kárpótlás, elégtétel az elszenvedett nem vagyoni hátrányért. Sérelemdíj esetén tehát nincs összegszerűen kifejezhető nem vagyoni sérelem, amelynek egy meghatározott részét a sértettre lehetne áthárítani, főleg nem a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott elmaradt jövedelmet (mely vagyoni kár) beszámítani. Így az összegszerűen meghatározható károknál alkalmazható kármegosztás helyett a sérelemdíj összegénél mérlegelhető a sértett esetleges közrehatása. A Ptk. 2:52. § (2) bekezdés a kártérítés szabályait a sérelemdíjra kötelezés feltételeire rendeli alkalmazni. Az összegszerűségről a (3) bekezdés rendelkezik akként, hogy itt értékelendő – többek között – a jogsértés súlya. Jelen ügyben a bíróságok a jogsértés súlyára figyelemmel a sérelemdíj összegét helyesen határozták meg a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás alapján. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Tájékoztató a Kúria M.X. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.X.10.064/2020. számú ügyről.)