hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kúria: könnyíthet a devizahitelesek terhein a konzultációs testület állásfoglalása

  • MTI

Könnyíthet a devizahitelesek terhein a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása – mondta Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen.

Darák Péter, a Kúria elnöke 2016-ban hozta létre a kúriai és alsóbb fokú bírákból álló testületet, aminek az a feladata, hogy az érvénytelenségi perekkel kapcsolatban az alsóbb fokú bíróságokon kialakult elvi jellegű problémák megoldásához adjon útmutatást. Állásfoglalásai nem kötelezőek, konkrét ügyeket nem dönt el.
    
Devizahiteles ügyekben 2016-ben született három állásfoglalás, majd tavaly ősszel és idén tavasszal egy-egy, a legutóbbi pedig szerdán. Az állásfoglalás és a közlemény is olvasható a Kúria honlapján.
    
A szóvivő elmondta: a legutóbbi állásfoglalás viszonylag szűk kört érint. Azokra vonatkozik, akiknek a devizahiteles perekben sikerült bizonyítaniuk, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kaptak tájékoztatást a pénzintézettől. Az állásfoglalás szerint ilyen esetekben az érdeksérelem kiküszöbölése érdekében érvényessé nyilvánítják a szerződést, az elszámolásra pedig kétféle megoldást tartalmaz az állásfoglalás. Mindkét megoldási javaslat kedvező a devizahiteleseknek.

A devizahiteles szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei körében az elszámolás egyik módja a szerződés megkötésére visszamenő hatállyal kiküszöböli abból a devizaelemet, forintalapúvá minősíti, ezzel a tartalommal teszi újra érvényessé a szerződést. Ekkor a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni. Ebben az esetben természetesen a mindenkor aktuális – devizahitelénél jóval magasabb – forintkamatokkal kell majd számolni, ugyanakkor az árfolyamváltozásoktól független a tartozás összege.
    
A másik megoldás, hogy a forintosítási törvények 2015-ös hatályba lépéséig devizaalapú marad a hitelszerződés, ám a bíró maximálja az érvényesíthető deviza árfolyamot. Az árfolyam maximálása bírói mérlegelés körébe tartozik. Ehhez támpontot ad például az árfolyamgátról szóló 2011-es törvényben meghatározott 180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR, 200 HUF/100 JPY árfolyam, vagy az egyik uniós irányelvben szereplő 20 százalékos árfolyamkockázat, amelyet a fogyasztó még tisztességes tájékoztatás hiányában is köteles viselni.
    
A bíróság által maximált árfolyam a forintosítás során is irányadó. A forintosítás fordulónapjától a forintosítási törvényekben meghatározott kamatszabályok az irányadóak. A fogyasztó tartozását, vagy a részére esetleg visszajáró összeget ennek megfelelően kell kiszámítani.
    
Bármelyik javasolt megoldás csak akkor alkalmazható, ha a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy a pénzintézettől nem kapott tisztességes tájékoztatást az árfolyamkockázattal kapcsolatban. Ugyanakkor az elszámolásra megfelelő lehet a két javasolt metódus közül bármelyik.
    
A szóvivő leszögezte, hogy a fogyasztó egyik javasolt elszámolási metódussal sem járhat rosszabbul, mint az eredeti szerződés érvényessége esetén.
    
Kérdésre válaszolva hozzátette: megítélése szerint nem várható, hogy ez az állásfoglalás sok új pert generál, tekintettel például az elévülési szabályokra. Vélhetően a folyamatban lévő perek egy részében orientálhatja a jogalkalmazókat.
    
A szóvivő elmondta, hogy az Európai Unió Bíróságán vannak folyamatban a devizahitelekkel kapcsolatban magyar, román, spanyol, lengyel ügyek, de a luxembourgi székhelyű bíróság eddigi gyakorlatát ismerve nem várható jelentős fordulat, inkább az eddigi értelmezések elmélyítése, finomítása.
    
A Kúria konzultációs testületének napirendjén egyelőre nincs újabb megvitatandó probléma, nem tűzték ki a következő ülés időpontját, de a jogkövetkezmények levonásával kapcsolatban még merülhetnek fel részletkérdések, és akkor újra összeülhet a testület. A Kúria akkor fontolja meg újabb kollégiumi vélemény vagy akár jogegységi határozat hozatalát, ha bizonytalan, széttartó ítélkezési gyakorlat miatt az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében az szükségessé válik – fűzte hozzá Simonné Gombos Katalin.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink