Külföldi szülés utáni itthoni ellátások

Megosztás Tetszik

Milyen ellátásokra jogosult az az anya, illetve család, ahol a szülő(k) külföldön éltek és dolgoztak, gyermekük is ott született, majd úgy döntöttek, hogy hazaköltöznek Magyarországra? Összefoglaltuk.

A társadalombiztosítási ellátásokat elsősorban az befolyásolja, hol dolgozik az igénylő, melyik országban, és annak az adott országnak milyen megállapodása van Magyarországgal: EU-s országról beszélünk, vagy esetleg olyan országról, melynek valamilyen szintű szociális egyezménye van Magyarországgal. Vannak külön EU-s szabályok, valamint számos országgal teljes, vagy csak részleges kétoldalú egyezmények, amelyek meghatározzák a társadalombiztosítási kapcsolatrendszert. Mivel különféle egyezményekről beszélünk, ezért országokra specifikusan ebben a cikkben nem tudunk kitérni ezekre a lehetőségekre, hanem az EU-s szabályokat ismertetjük.

Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtási rendelete (987/2009/EK) tartalmazza az EU-n belüli társadalombiztosítási, gyermek születése esetén járó ellátások előírásait. A családok támogatásáról szóló 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F § (1) bekezdése alapján pénzbeli családi ellátásnak számít a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), a gyermeknevelési támogatás (gyet) és a családi pótlék. A megfogalmazás szerint családi ellátás minden olyan természetbeni és pénzbeli ellátás, amelynek célja a családi kiadások fedezése. Ezen ellátások között a gyed biztosítási jogviszonyon alapul, a többi pedig biztosítási jogviszonytól független családtámogatási ellátás a magyar szabályokat nézve.

Az EU-s rendelet kimondja, hogy az EU területén megszerzett biztosítási időszak jogosultsági időszaknak számítanak minden EU-s országban, tehát be kell számítani azokat. Vegyünk egy példát: a család Németországban él és dolgozik több éven keresztül, majd ott születik meg első gyermekük. Az anya valamennyi ellátást igénybe vesz a gyermeke után, de később úgy döntenek, hogy hazaköltöznek Magyarországra. A gyermek még 2 év alatti, tehát ha a magyar jogszabályokat nézzük, akkor még „gyed-korú”. Hazaköltözést követően felmerül, milyen ellátásra lesznek jogosultak a gyermek után.

Külföldről történő hazaköltözés esetén érdemes előre már beszerezni több nyomtatványt, amelyek szükségesek lesznek az ellátások benyújtásához. Mindenképpen szükség lesz a gyermekről magyar nyelvű anyakönyvi kivonattal rendelkezni. Szükség lesz továbbá a külföldi biztosítási jogviszony igazolására szolgáló E104 jelű nyomtatványra, amit a külföldi hatóságok állítanak ki. Ez bizonyítja a külföldi jogviszonyokat, hogy megvan például a magyar törvény szerint előírt szükséges biztosítási idő az ellátások esetleges igénybevételéhez. Csatolni kell továbbá az esetlegesen külföldről korábban kapott családi ellátások lemondását visszaigazoló határozatokat. Fontos, hogy egyszerre egy helyen lehet valaki biztosított, és ellátást is csak egy országból kaphat. Olyanra tehát nincs lehetőség, hogy igénybe veszem – a példánál maradva – a németországi ellátásokat, illetve párhuzamosan a magyarországi ellátásokat is, az ellátásokat nem lehet halmozni.

Ha 3 évnél idősebb gyermekkel jön haza a család, rá már csak családi pótlék fog vonatkozni. De maradva a fenti, Németországból hazaköltöző családnál, a gyermek legyen másfél éves, akkor azt kell megvizsgálnia az itthoni hivatalnak, hogy a család kint milyen családi ellátásokat vett eddig már igénybe. Az itthoni hivatal veszi fel a kapcsolatot a kinti érintett hivatallal, bekéri az adatokat és megvizsgálja, hogy azok alapján mire lehet még jogosult itthon a család. A fő szempont az, mit vett igénybe a család adott országban. Kétféle típusú ellátásról beszélünk: családi ellátás (a már említett gyed, gyes, gyet és családi pótlék itthon), és anyasági ellátás. Nálunk az anyasági ellátás körébe a csed tartozik. Ha Németországból visszatérő családnál az anya kint csak a kinti anyasági ellátást vette igénybe, akkor Magyarországon jogosult lehet gyedre (a feltételek megléte esetén: a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 napnyi biztosítotti idő, valamint az igényléskor biztosítotti lét itthon biztosítotti jogviszony alapján). Ha a gyermek az igényléskor másfél éves, akkor még fél évre lehet jogosult gyedre, mivel itthon ez a fajta családi ellátás a gyermek 2 éves koráig jár. Azonban ha nemcsak anyasági ellátást vett igénye a család kint, hanem a biztosítotti jogviszonyon alapuló családi ellátást is (a gyed kinti megfelelőjét teljesen kimeríti), akkor itthon már nem lesz jogosult rá akkor sem, ha a kinti ellátás csak egy évig járt például, és a gyermek még nem töltötte be a 2 évet. Ha nem vették igénybe a kinti országban a teljes családi ellátást, akkor szükség lesz a megszüntető határozatra, és az itthoni illetékes járási hivatal fogja megvizsgálni, hogy milyen időre, milyen összegű, milyen típusú ellátást vett igénybe kint az igénylő, és ennek alapján mire jogosult itthon (esetleges különbözet megfizetésére).