Sorvezető uniós állampolgár magyarországi cégalapításához

Megosztás Tetszik

Szlovák állampolgár magyarországi céget alapítana. Mik az elsődleges lépések az alapítás előtt? Például ügyfélkapu-létesítés, kötelező-e adóazonosító jellel, tajszámmal rendelkeznie a magánszemélynek? Milyen jogviszonyban lehet ügyvezető? Kézbesítési megbízott ki lehet? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

Európai uniós állampolgár magyarországi cégalapítása nincs korlátozva, kivéve természetesen azokat az eseteket (például eltiltás), amikor magyar állampolgár sem tudna céget alapítani. Külön kell választani azt az esetet, hogy tag kíván lenni egy cégben, vagy pedig ügyvezető is. Az ügyvezetőnek többletkötelezettségei vannak, ilyenek a cégkapunyitás és a társaság mindennapi munkájával kapcsolatos teendők, például könyvelési dokumentáció összekészítése, bankszámlanyitás, kamarákhoz való bejelentkezés.

Cégalapítás

A cégalapítási nyomtatványon be kell ikszelni a "külföldi közteherviselési azonosítót". Ez hamarosan változni fog, és be lehet azt is jelölni, hogy a szlovák állampolgárnak nincs magyar adóazonosító jele. Ha nem beszéli a magyar nyelvet, a cégalapításhoz szükséges iratok fordítása szükséges. A nyomtatvány többi része megegyezik a magyar állampolgárok cégalapításával.

Ügyfélkaput javasolt nyitni, de nem kötelező! Erről a későbbiekben még lesz szó.

Ahhoz, hogy be tudjon lépni az ügyfélkapun, személyes ügyfélkapus azonosítót kell létrehozni. Az ügyfélkapus azonosító létrehozása egy regisztrációs eljárás, amit bármelyik regisztrációs szervnél – okmányirodában, kormányablakban, NAV-ügyfélszolgálaton, de akár a konzulátuson is – lehet kezdeményezni. Érdemes időpontot foglalni, és jelezni, ha az alapító személy nem beszél magyarul.

EGT- állampolgárok esetében EGT-s személyazonosító igazolványt vagy útlevelet, EGT-országon kívüli külföldiek esetén útlevelet kell bemutatni a regisztrációhoz.

Az ügyfélkapu után lehet cégkaput létrehozni, amihez hozzá van rendelve a cég, így minden dokumentum látható. Ha az alapító nem beszél magyarul, érdemes cégkapumegbízottat kijelölnie, aki átveszi helyette az iratokat.

Cégkapu-regisztráció szerencsére már meghatalmazással is elvégezhető, az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélynek a regisztráció során elegendő csatolni a külföldi cégképviselő személyazonosságának igazolására alkalmas okmányáról készített, beszkennelt dokumentumot. Tehát, ha a könyvelőnek van megbízása, akkor az ő ügyfélkapuján keresztül lehetséges a cégiratok átvétele.

Tajkártya és járulékok

A szlovák állampolgárságú, Magyarországon ügyvezetői feladatokat ellátó magánszemélyre nem vonatkoznak a magyar társadalombiztosítási szabályok, ha Szlovákiában biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, és azt igazolni is tudja. Abban az esetben, ha kizárólag a magyarországi társaság ügyvezetését látja el, és nem áll biztosítási jogviszonyban egyik uniós tagállamban sem, akkor rá is alkalmazni kell a magyar társadalombiztosítási szabályokat. Ez esetben érdemes kiváltania az európai uniós egészségbiztosítási kártyát is, amely itthon tajkártyaként szolgál a részére.

Kézbesítési megbízott

A külföldi jogi személy, illetve magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottjának nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét) kell cégalapításkor bejelenteni a cégbíróságra. Ha van magyarországi lakóhelye, akkor nem kell kézbesítési megbízott.

A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai, vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.

A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy számára ismertté vált.