Közvetlenül elérhető uniós forrásokat szeretnének a V4-es fővárosok

Megosztás Tetszik

A kezdeményező négy „visegrádi” főváros és 11 másik nagy európai város polgármesterei levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez a városok számára közvetlenül elérhető, rájuk szabott uniós források biztosítása érdekében a klímapolitikai célok végrehajtásához, írja a Bruxnfo. Karácsony Gergely szerint ugyan az EU-nak már tíz éve meg kellett volna hoznia ezt a lépést, de az ajtó még résnyire nyitva van..

Budapest, Pozsony, Prága és Varsó főpolgármesterei állnak annak a Brüsszelben szerdán bemutatott kezdeményezésnek a hátterében, amelyhez eddig már 11 másik európai nagyváros is csatlakozott, és amely a városok számára közvetlenül elérhető források biztosításáért lobbizik az EU intézményeinél az éghajlatváltozás hatásainak jobb kivédése érdekében. 

„Az EU többéves keretköltségvetéséről szóló kulcsfontosságú tárgyalások elébe tekintve arra sürgetjük az európai intézményeket, hogy ismerjék el a városok és az agglomerációk központi szerepét a stratégiai zöldpolitikai célok végrehajtásában, és hogy bocsássanak rendelkezésre közvetlenül hozzáférhető, városokra szabott uniós alapokat e célok teljesítéséhez” – fogalmaz az Ursula von der Leyen, bizottsági elnöknek címzett levél, amit első körben a négy közép-európai főváros elöljárói mellett többek között Berlin, Bécs, Hága, Athén, Milánó és Vilnius főpolgármesterei írtak alá. 

A főpolgármesterek részben új, ambiciózus intézkedéseket, részben pedig a már meglévő programok, mint a Városi Innovatív Akciók és a HorizonEurope, kibővítését és újratervezését kérik a Bizottság elnökétől. 

„Reméljük, az új költségvetési ciklusban lesz lehetőség. A városok közvetlen finanszírozásának lehetősége az egész ország számára hasznos lehet” – vélekedett a V4-ek főpolgármestereinek részvételével az EP brüsszeli épületében tartott sajtótájékoztatón Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Emlékeztetett rá, hogy miközben a magyar főváros az ország GDP-jének 40 százalékát állítja elő, addig a befizetett adók mindössze 1,8 százaléka felett diszponál (Prága esetében ez az adat 25, illetve 7 százalék). „Egy gazdag város szegény önkormányzata vagyunk” – jegyezte meg arra a kérdésre válaszolva, ami arra emlékeztetett, hogy a négy közép-európai főváros GDP-je magasan meghaladja az uniós átlagot, és így elvileg a kohéziós politika logikája szerint kevesebb támogatásra tarthatnának igényt. 

A károsanyagkibocsátás vagy a lakhatás problémájának kezelése ugyanakkor súlyos anyagi terheket ró a nagyvárosokra, amelyekre – miként a közös levél is rámutat – a klímaerőfeszítések zöme is hárul. „Az éghajlatváltozás elleni küzdelem a városokban dől el” – húzzák alá a levél szerzői. 

A BruxInfo kérdésére válaszolva Karácsony elismerte, hogy a kezdeményezés már túl késő, mert az EU-nak már 10 éve gondoskodnia kellett volna a városok számára közvetlenül elérhető forrásokról. „De, még nyitva áll néhány ajtó, ahová célszerű betenni a lábunkat, mielőtt bezárulnak” – tette hozzá.

A még meglévő résekről szólva lengyel kollégája, Rafal Trzaskowski rámutatott, hogy a kohéziós politika új szabályairól az uniós intézmények között folyó tárgyalásokat felfüggesztették (az EP döntött így, nyomás alá helyezve a kormányokat). Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg – szerinte – a tagállamok rendelkezésére bocsátott kohéziós nemzeti pénzes boríték legalább 10 százaléka jut a városoknak. Az ellenzéki vezetésű V4-es fővárosok azonban azt szeretnék, hogy ha ezeket a pénzeket központilag Brüsszelből és nem politikai szempontok alapján osztanák. 

A politikusok emellett a városok számára jelenleg is elérhető források (lásd feljebb) kiszélesítését és a még csak javaslat formájában létező, tehát majd az Európai Parlamentet is megjáró európai zöld megállapodásból is közvetlen források elkülönítését szorgalmazzák a városok számára. 

A négy visegrádi főpolgármester szerda délután előbb Frans Timmermans-szal, a zöld megállapodásért felelős bizottsági ügyvezető alelnökkel tárgyalt, csütörtök délelőtt pedig Elisa Ferreirához, a regionális politikát felügyelő biztosnak mutatják be kezdeményezésüket. 

Frans Timmermans nemrég a BruxInfónak nyilatkozva két lehetséges kezdeményezést is megemlített, amelyek a városok segítségére lehetnek a klímacélok elérésében. Az egyik az európai nagyvárosok koalíciója, amelynek keretében például együtt pályázhatnának uniós tendereken akár több ezer elektromos busz beszerzésére. A másik elképzelés volumenében kiterjesztené azokat az Európai Beruházási Bank (EIB) által finanszírozott programokat, amelyek keretében kedvezményes kölcsönöket juttatnak a lakóépületek szigeteléséhez.