Közbeszerzés: szigorúbb, átláthatóbb rendszert ígér a Miniszterelnökség

Megosztás Tetszik

Szigorúbbá, de egyszerűbbé és gyorsabbá válnak az eljárások a közbeszerzési törvény módosításának köszönhetően; a kormány célja az egy ajánlattevő részvételével zajló eljárások visszaszorítása – állítja Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára. kiemelte, a kedden a parlament elé kerülő törvénymódosítással.

A legjelentősebb változás, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek már egymillió forint felett kötelesek legalább három ajánlatot bekérni egy szerződésre, ettől csak kivételesen, például abban az esetben lehet eltérni, ha az adott szolgáltatás egy meghatározott személyhez kötődik – fejtette ki a helyettes államtitkár. Kiemelte, a törvényjavaslat nem támogatja azokat az eljárásokat, amelyeken csak egy ajánlattevő vesz részt, az új szabályok szerint ez olyan következménnyel is járhat, hogy az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani.

Szigorodnak a vállalkozásokra vonatkozó szabályok is, azok a cégek, amelyek a szerződést nem a törvényi előírásoknak és a vállalt feltételeknek megfelelően teljesítették, 90 napig nem indulhatnak majd közbeszerzéseken – fejtette ki Császár Dániel, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat a szigorítások mellett könnyítéseket is hoz. Így a hazai kis- és középvállalkozások részvételét segíti, hogy az áru- és szolgáltatás megrendelések értékhatára 18 millió forintról 15 millióra csökken, e felett a szerződéseket nyilvánosan meg kell hirdetni, szemben a korábbi négyajánlatos versenyeztetéssel.

További egyszerűsítést és gyorsítást jelent, hogy változnak az értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millióra, építési beruházás esetén 15 millióról 25 millióra, míg szolgáltatási koncesszió esetén 25-ről 30 millió forintra.

A közbeszerzési eljárás szigorúan és részletesen szabályozott, meghatározott, milyen igazolásokat kell benyújtani, vagy hogyan lehet alvállalkozókat igénybe venni. Ezeket a kötöttségeket az értékhatárok alatt nem kell alkalmazni, a törvénymódosítás ugyanakkor megköveteli, hogy ilyenkor is legalább három ajánlatot kérjenek be – fejtette ki a helyettes államtitkár, összegezve: a kisebb értékű beszerzések egyszerűsödnek, de nő azoknak a szerződéseknek a köre, amelyek megkötése előtt versenyeztetni kell.

Császár Dániel hangsúlyozta: az építési beruházásoknál 300 millió forintig lehet az osztrák szabályozáshoz hasonló módon közbeszerzési eljárást lefolytatni, a hazai rendszer azonban több szempontból is szigorúbb lesz, például nem csak három, hanem legalább öt vállalkozást kell ajánlattételre felhívni.

A nagyobb átláthatóságról Császár Dániel elmondta, az új szabályok alapján minden korábbinál több adatot kell az ajánlatkérőknek az interneten, mindenki számára elérhető módon közzétenni. Fontos, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások dokumentumai is felkerülnek a világhálóra.

Lényeges változtatás, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében a jövőben a Közbeszerzési Hatóság minden egyes eljárás előtt döntést hoz arról, hogy az indokolt-e, és azt az interneten közzé is teszi.

Császár Dániel kiemelte, az új törvényjavaslatot széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg, a Miniszterelnökség létrehozta a Közbeszerzési Kerekasztalt is, amely eddig 5 alkalommal ülésezett. A Miniszterelnökség az elmúlt fél évben mintegy 80 szervezettel, a nagy ajánlatkérőkkel, a gazdasági és szakmai kamarákkal, az ellenőrző szervezetekkel, a közbeszerzési szakértőkkel, az uniós források felhasználásban közreműködő intézményekkel, valamint az összes felsőoktatási intézménnyel egyeztetést kezdeményezett. A törvényjavaslatban számos eljárási megoldás ennek a konzultációs sorozatnak az eredménye – jegyezte meg Császár Dániel.