adozona.hu
Fizetési késedelem és követelésmenedzsment
//test-adozona.hu/altalanos/Kovetelesmenedzsment_CN7QO9
Fizetési késedelem és követelésmenedzsment
A jelenlegi gazdasági helyzetben sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a megrendelők, vevők fizetési késedelembe esnek. Melyek a késedelem következményei, és milyen lehetőségek adódnak a követelési jogosultság érvényesítésére? Írásunkban ezeket ismertetjük.
A cégek, magánszemélyek különböző szolgáltatásokat, termékeket vásárolhatnak egymástól, melyekért cserébe – jellemzően – valami vagyoni értéket kapnak. A megrendelő és a szolgáltatást nyújtó, illetve eladó között általában a pénz az, ami az ellenértéket jelenti. A megrendelő az átvett számlában jelzett határidőig köteles kiegyenlíteni az ellenértéket, azonban a való életben gyakran előfordul, hogy fizetési késedelembe esik.
A polgári törvénykönyv (Ptk.)-beli alap ebben az esetben az, hogy a kötelezett köteles a jogosultnak a megállapodás szerint teljesíteni. Ha a fizetési határidő eltelt, akkor a kötelezettnek/megrendelőnek a késedelem időpontjától késedelmi kamatot kell fizetnie. Ezt a Ptk. 6:48. §-a szabályozza oly módon, hogy a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal számolt összeg.
Ha idegen pénznemben áll fenn a tartozás (USD, EUR), akkor az adott pénznemet kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal kell számolni.
Nagyon fontos, hogy függetlenül attól, hogy a kötelezett a késedelmet kimenti-e vagy sem, a kamatfizetési kötelezettség akkor is terheli őt. Ezt a szabályt vállalkozások között a Ptk. 6:155. §-a még kiegészíti oly módon, hogy ha a pénztartozás vállalkozások közötti szerződéshez, pénztartozáshoz kapcsolódik, akkor a jegybanki alapkamat szerinti mértéket még 8%-kal meg kell növelni. Ez – tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban a jegybanki alapkamat nem változott – tartósan 13%, ezért a cégek közötti késedelmi kamat mértéke 13%+8%, azaz 21%.
A fentiek mellett létezhet egyéb kötelezettség is fizetési késedelemnél: ha például a partnerek vállalkozások vagy szerződő hatóságok (közbeszerzés) és kereskedelmi ügyletet kötöttek (fizetés ellenében történt áruk vagy szolgáltatások adásvétele), akkor a kötelezettnek a jogosultnál felmerült, a behajtásra/követelésének érvényesítésére irányuló költségeinek fedezetére 40 eurónak megfelelő összeget is térítenie kell. Ezt az összeget a késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos MNB középárfolyamon kell átszámítani.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a követelés érvényesítésére szolgáló eszközöket!
Hozzászólások (2)
Kedves Olvasó! Szakértőnk válasza a hozzászólásra: 2018. január 1. napjától az alsó határ 3 000 000 forint, vagyis az ezen összeget meg nem haladó, fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető követelést fizetési meghagyásos kérelem előterjesztésével kell érvényesíteni. A fizetési meghagyásos eljárás tárgyát képező követelés legmagasabb összege pedig 30 000 000 forint, vagyis az ezen összeget meg nem haladó követelést lehet fizetési meghagyás útján érvényesíteni. Ezen összeghatár pedig igazodik a járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyekhez. Természetesen ugyanazon jogviszonyból származó azonos követelést, amennyiben annak teljes összege eléri a 30 000 000 forintot, nem lehet több részletben és így több külön kérelemben érvényesíteni, mivel azokat az értékhatár szempontjából egybe kell számítani. Tisztelettel: Gyüre Ferenc adótanácsadó
Tisztelt Szakértő!
Vélhetően csak elírás történt: a fizetési meghagyásos ügyletek értékhatára helyesen 3 millió forint.
Köszönettel.
papattila