Kötelező pozitív adóslista? Így bukhatnak a jól fizetők

Megosztás Tetszik

Magánszemélyek is automatikusan felkerülnek a jövőben a pozitív adóslistára, nem az ügyfelek döntése lesz ez – derült ki nemrégiben a Magyar Bankszövetség sajtótájékoztatóján. Cikkünkben megvizsgáljuk, mivel jár együtt a listán való szereplés.

A Központi Hitelinformációs Rendszer (a továbbiakban: KHR) egy olyan védett információs adatbázis, amely a bankok és pénzügyi intézmények által átadott ügyfél- és szerződésadatokat kezeli, illetve hitelinformációt szolgáltat a részükre. Közel 450 hazai hitelintézet áll kapcsolatban a nyilvántartással, melyek közösen működtetik a rendszert azért, hogy védjék a pénzügyi intézmények biztonságát, megalapozottabbá tegyék a hitelnyújtást, valamint csökkentsék a hitelezési kockázatot.

Az ügyfél azonosító adatain és a szerződésre vonatkozó adatokon kívül a hitelmulasztást is feljegyzik. 2011-től kötelezően rögzítik az adósok pozitív hiteladatait is, azaz nyilvántartják azon ügyfeleket is, akik a hitelük törlesztő részleteit rendszeresen, határidőn belül fizetik. Ez az úgynevezett jó adósok listája, melyet az állam a negatív adóslista alapján hozott létre.

Hogyan kerülhetünk fel a pozitív adóslistára?

Új hitelszerződés kötése esetén, a pénzügyi intézmény a szükséges adatokat kötelezően átadja a KHR-t, mint rendszert üzemeltető BISZ Zrt.-nek, majd tájékoztatást küld az ügyfélnek ezzel kapcsolatban. Vállalkozások esetében a listára kerülés automatikus, beleegyező nyilatkozat nélkül is felkerülnek a pozitív adóslistára, amennyiben rendszeresen, határidőn belül fizetik a hiteltörlesztésüket, és lekerülnek róla, ha nem. Az adatszolgáltatás elvileg havi szintű.

Természetes személyek esetében azonban jelenleg önkéntes nyilatkozatukon múlik, hogy hozzájárulnak-e a pozitív hiteladataik lekérdezhetőségéhez. Ezt követően a pénzügyi intézet havonta adatokat küld a KHR-nek, amelyben fel kell tüntetnie a fennálló tőketartozás összegét és pénznemét, az esetleges előtörlesztést, annak dátumát, illetve összegét.

A pozitív adóslista a hitellel rendelkező, rendszeresen fizető ügyfelek személyes adatait és a hitelszerződés részleteit, valamint annak a tényét tartalmazza, hogy az ügyfél rendszeresen és adott határidőn belül fizeti a törlesztő részleteket. Fő célja, hogy igazolja az ügyfelek jó hiteltörténetét, így ez a lista semmilyen negatív ügyfél- és hitelinformációt nem tartalmaz. Az adatbázis frissítése havonta történik.

Amennyiben az adós mulaszt, tehát ha egyhavi törlesztő részletet nem egyenlít ki időben, lekerül a pozitív adóslistáról. A negatívra azonban csak akkor kerül fel, ha fizetési kötelezettségeinek (például törlesztő részleteinek) a mindenkori minimálbért meghaladó mértékben, több mint 90 napig nem tesz eleget.

A Központi Hitelinformációs Rendszerbe 2011. óta bekerültek egyéb pénzügyi szolgáltatások adatai is: a befektetési hitellel, az értékpapír-kölcsönzéssel, a kereskedelmi kölcsönszerződéssel, és a hallgatói hitelekkel kapcsolatos adatok is a rendszer részét képezik.

Adatok lekérdezése a rendszerből

A pénzügyi intézmények abban az esetben kérdezhetnek le adatokat a rendszerből, ha egy ügyfél hitelfelvételi kérelemmel fordul hozzájuk. Lehetőség van saját személyes adataink lekérdezésére is. Ezt kétféleképpen tehetjük meg:

1. Számlavezető bankunkból kérjük ki hiteljelentésünket, melyhez az alábbi dokumentumok szükségesek:

Vállalkozások esetében:

– kitöltött “Ügyféltudakozvány” elnevezésű nyomtatvány,
– hitelesített aláírási címpéldány,
– 30 napnál nem régebbi cégkivonat.

Természetes személyként:

– kitöltött “Ügyféltudakozvány” elnevezésű nyomtatvány,
– érvényes személyi igazolvány és lakcímkártya.

2. Közvetlenül a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt.-től kérjük le a jelentést, ugyanezekkel a dokumentumokkal.

Fontos megjegyezni, hogy évente csak egy lekérdezés ingyenes. A személyiségi jogok védelme érdekében más (például telefonos, internetes, levélen útján történő) lekérdezési lehetőséget nem alakítottak. Mindenki csak a saját magára vonatkozó adatokat kérheti le, arra tehát nincs lehetőség, hogy egy másik cég vagy magánszemély hiteltörténetét lekérdezzük.

Mire jó a pozitív adóslista?

Az eredeti cél az lett volna, hogy a pozitív adóslista segítségével egyénre szabhatóvá tegyék a hiteltermékeket: a jobb adósok, a rendesen fizető ügyfelek kedvezőbb kondíciókkal, alacsonyabb kamatokkal, gyorsabb ügyintézés, megalapozottabb hitelbírálat mellett juthattak volna kölcsönhöz. A jó hitelmúlttal rendelkező adósok tehát a tervek szerint kedvezőbb megítélésre számíthattak volna egy új hitel felvételekor.

Az adósokat és a leendő adósokat a pénzintézetek A, B, C, D, E kategóriákba sorolják a szerint, ki mennyire „jó” adós. A bankok oldaláról nézve a cél a legjobb minősítésű, vagyis az A és B kategóriás ügyfelek megszerzése lett volna, illetve hogy a jó adósokat gyorsabban hitelhez juttassák és előnyökben részesítsék. A pozitív adóslista bevezetése óta eltelt idő rávilágított a rendszer problémáira, így az is kiderült, hogy Magyarországon az A és B kategóriás ügyfelek szinte nem is léteznek.

A 2011-ben a KHR-be bekerült egyéb pénzügyi szolgáltatások adatai szintén csak rontanak a helyzeten, hiszen a ki nem használt hitelkártyák és folyószámlahitelek teljes keretösszege szerepel az adatbázisban, akkor is, ha soha nem éltünk az adott lehetőségekkel. Előfordulhat, hogy egy ilyen félrevezető adat miatt esünk el egy olyan hiteltől, amit látszólag nem, valójában azonban könnyedén ki tudnánk fizetni. Azt is meg kell említeni, hogy a jó adósok soha nem kaptak kedvezőbb kamatokat, hiteleket, hiszen lényegében velük fizettetik meg a rosszul fizetők tartozásait is.

Mindezidáig a magánszemélyek eldönthették, hogy szeretnének-e szerepelni a nyilvántartás pozitív oldalán, most viszont lehet, hogy kötelezővé teszik ezt a listát is mindenki számára. A rendszer imént vázolt hátrányai alapján elgondolkodtató, hogy szeretnék-e a jó adósok, ha csupán a listán való szereplés miatt a bankok ajánlatokkal halmoznák el őket, vagy, hogy ők fizessék meg a rossz adósok által termelt veszteséget.

Mivel a jelen állás szerint kötelező jellegűvé válik a lista, az Írisz Office azt javasolja mind a vállalkozásoknak, mind a magánszemélyeknek, hogy kérjék le saját nyilvántartásukat számlavezetőjüknél, és vizsgálják felül azt. Egyébként is érdemes ezt megtenni, hiszen – bár az adatbázis frissítése havonta történik – előfordulhat, hogy elavult információkat találunk benne, például egy már korábban lezárt ügyletet jelenleg is élőként mutat a rendszer, ez a keretjellegű hiteltermékeknél a leggyakoribb.

Évente egy lekérdezés ingyenes, amit érdemes kihasználni és megbizonyosodni arról, hogy a rólunk tárolt adatok megfelelnek-e a valóságnak. Ha valaki valótlan adatot talál, azt annál a pénzügyi intézménynél töröltetheti, amelyik az adatot felvitte, azaz például a hitelt nyújtó banknál.

Egy feleslegessé vált, ki nem használható hitelkártya, hitelkeret, faktorkeret ronthatja az ügyfél megítélését, téves képet mutathat kötelezettségeiről a banki minősítések során, ezért az információk birtokában azt is érdemes átgondolni, hogy

– mely rendelkezésre álló hitelekre, hitelkeretre van szükség,
– és melyek azok, amelyeket várhatóan nem fog – vagy akár már nem is tud – a magánszeméély, illetve a vállalkozás kihasználni, ezeket érdemes lehet megszüntetni, amennyiben valóban nincs rájuk szükség.