hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen

  • adozona.hu

Az Európai Bizottság keresetének beérkezésével hivatalosan is az Európai Bíróság elé került az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás – közölte csütörtökön a luxembourgi székhelyű bírói testület. A cseh és a magyar kormány részéről rögvest kifogásolták az eljárást, rámutatva arra, hogy több más tagállam sem teljesítette kvótáit, ellenük mégsem indult eljárás.

Az Európai Bizottság december elején jelentette be, hogy - mivel nem történt előrelépés – harmadik szakaszba lépteti a júniusban megindított jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő elosztását célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagállamok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.

A bizottság leszögezte: annak ellenére, hogy az Európai Bíróság szeptemberi ítélete megerősítette a kvótarendszerről szóló tanácsi döntés érvényességét, Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit. A brüsszeli testület közölte, nem találták kielégítőnek az országok válaszát, mivel nem jelezték, hogy hozzá fognak járulni az áthelyezési határozat végrehajtásához, és ezért döntöttek végül a bírósági szakasz megkezdése mellett.

A cseh kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kvótapernek ne legyen semmilyen hatása Csehországra – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök a kormány csütörtöki ülése utáni sajtóértekezleten Prágában.

„Meg akarom vitatni a kérdést az Európai Bizottság elnökével. Nem tartom ugyanis normálisnak, hogy az Európai Bizottság ellenünk eljárást indított, de ez nem érinti azokat az országokat, amelyek befogadtak 12 úgynevezett migránst” – mondta Babis újságíróknak.

A cseh miniszterelnök közölte: január 29-én Brüsszelben találkozik Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, hogy megvitassa vele a problémát.
Andrej Babis leszögezte: Csehország elutasítja a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztását. Rámutatott, hogy hasonló álláspontot fogalmazott meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. "Szintén az a véleménye, hogy a kvóták nem hatékonyak" - jelentette ki Babis. Hozzátette: tárgyalásokat folytat majd annak érdekében, hogy a V4-ek kvótákat elutasító álláspontjához más országok is csatlakozzanak.

A cseh parlamenti pártok a menekültkvóták elutasításában egységesek, és támogatják a kormány álláspontját.

Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság szóvivője a CTK hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy az érintett országoknak most joguk van az Európai Bizottság lépésére reagálni. Szerinte a bíróság első ülésére a témában „novemberben vagy decemberben, de nem előbb” kerülhet sor. A kereset megvitatásába a szabályok szerint mindazok az uniós országok is bekapcsolódhatnak, amelyek ezt kérni fogják. A szóvivő szerint a bírósági eljárás akár 18 hónapig is eltarthat, és csak a bírákon múlik, lerövidítik-e. „Ez azonban nem automatikus” – tette hozzá Lehóczki.

Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben – hangoztatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Völner Pál úgy fogalmazott, az egész eljárás arról szól, hogy Brüsszel életben tartsa a kvótaügyet, és akár felső korlát nélküli betelepítést kényszerítsen rá a tagállamokra. Az államtitkár szerint egyértelműen erre utal, hogy miközben három tagállam ellen indul per, addig például Ausztria kevesebb mint egy százalékban, Szlovákia 1,8, Bulgária 4,6, Spanyolország 14, Franciaország pedig 24,5 százalékban teljesítette a befogadási elvárásokat. A perbe fogott államokat már nem lehet befogadásra kötelezni, ugyanakkor pénzbírsággal fenyegetik őket - mondta, megjegyezve: ez felveti a kérdést, hogy aki egy százalékot teljesített, annak miért nem kell a maradék 99 százalék után fizetnie.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink