Könyvelési bakikat okozó hiányos dokumentumok

Megosztás Tetszik

Cikksorozatom befejező részében – az éves beszámoló készítésének ürügyén - a mérleg forrás oldalát érintő könyvelési hibákra hívom fel a figyelmet.

A források körében a jegyzett tőke kapcsán általános hiba, hogy a cégbírósági bejegyzést nem várják meg, és úgy könyvelik a tőkeemelést, leszállítást.Tőkét csak szabad tőketartalékból lehet emelni, és csak a cégbírósági bejegyzés napjával könyvelhető –  erről is sokszor megfeledkeznek a vállalkozások. (Annak eldöntéséhez, hogy rendelkezésére áll-e társaságnak a tőkeemeléshez szükséges szabad tőketartalék, meg kell vizsgálni, hogy a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal korrigált saját tőke meghaladja-e a jegyzett tőke összegét legalább annyival, mint a tőkeemelésre szánt összeg. Továbbá feltétel, hogy ez a „többlet” a tőketartalékban szerepeljen.)

Az eredménytartalékból fizetett osztalék kapcsán ne feledkezzünk meg arról, hogy ahhoz a számviteli törvény szigorú feltételt is szab (az Szt. 39. § (3) bekezdése szerinti korlát). Azaz a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a saját tőke összegéből a lekötött tartalékot és az értékelési tartalékot, valamint a kifizetni szándékozott osztalékot levonva nagyobb összeget kapunk, mint a jegyzett tőke.  
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mik a tipikus hibák az értékelési tartaléknál, a hátrasorolt kötelezettségeknél, a költségvetési kötelezettségeknél!