Könnyítési lehetőség a fizetési meghagyásos eljárásokban

Megosztás Tetszik

Kevesebb fizetési meghagyásos eljárást indítottak tavaly a járvány miatt Magyarországon – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve a halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: a kötelezett részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá.

A közlemény szerint több mint 430 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások – például ki nem fizetett rezsiszámlák, közös költség vagy szerzői jogdíjak – miatt Magyarországon, kevesebbet mint 2019-ben.

Kifejtik, 2020 második negyedévében felére esett a fizetési meghagyások száma a korábbi évekkel összehasonlítva, aminek több oka van. Az egyik, hogy bár a koronavírus-járvány első hullámának idején is lehetett fizetési meghagyásos eljárást indítani, de nagyjából egy hónapig nem teltek a határidők. Emellett a nagy követeléskezelő cégeknek át kellett állniuk az otthoni munkavégzésre, valamint a járvány első hónapjaiban türelmi időt adtak, és kivártak a követelések érvényesítésével. Hosszabb távon azonban érvényesítették az igényeiket, ennek eredménye, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben már újra olyan nagyságrendben kezdeményeztek fizetési meghagyásos eljárást, mint az előző években.

Rámutatnak: tavaly kismértékben nőtt az ellentmondások száma: míg 2019-ben csak a fizetési meghagyások öt százalékát támadták meg a kötelezettek, tavaly már hat százalékát. Ezekben az esetekben a bíróságon folytatódhat az eljárás.

Nem hozott jelentős változást a tavalyi év abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokat túlnyomó részt cégek, szervezetek indították. A 2020-ban indított 428 369 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét a követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – kezdeményezték. A behajtani kívánt tartozások összege tavaly túlnyomórészt tízezer és hárommillió forint között mozgott, ez sem változott az elmúlt évekhez képest - írják a közleményben.

A kamara felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára. Ha nem veszi át, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, így ebben az esetben is jogerőre tud emelkedni. Aki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, az mondjon ellent, de arra is lehet megoldás, ha valóban tartozik, csak nem tud fizetni, mert nincs pénze.

Tóth Ádám, a MOKK elnöke a közleményben elmondta, aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve a halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: a kötelezett részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá.

A kamara adatai szerint tavaly több mint 4700 esetben kérelmeztek részletfizetést vagy fizetési halasztást, azonban az esetek felében formai okokból ezt vissza kellett utasítani. Elsősorban azért, mert a határidőn túl nyújtották be a kérelmet, vagy nem reagáltak határidőben a közjegyző hiánypótlási felhívására. A szabályos kérelmek több mint kétharmadánál ugyanakkor engedélyezték a részletfizetést vagy a halasztott fizetést a közjegyzők. Jellemzően akkor utasítják el a kérelmet, ha a kötelezettnek van elegendő pénze a követelés kifizetésére, vagy a részletfizetéssel sem tudná rendezni a tartozást – írják a közleményben.