Kkv-minősítés: nem egyszerű a besorolás, de megéri

Megosztás Tetszik

Sokszor csapdákat rejtő jogszabályokon kell átrágniuk magukat a kisvállalkozóknak ahhoz, hogy megtudják, kkv-nek minősülnek-e. Ugyanakkor megéri a kanosszajárás, miután a kkv-k számos pályázati lehetőséggel élhetnek, vissza nem térítendő támogatásokat, kedvezményes hiteleket, adókedvezményeket, adómentességet vehetnek igénybe – ecseteli közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Első látszatra viszonylag könnyűnek tűnik eldönteni azt, hogy a vállalkozás kkv-e vagy sem. A törvény három mutatószámhoz köti a státuszt:

– a munkavállalói létszám kisebb, mint 250 fő;
– az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió euró és
– a mérlegfőösszeg legfeljebb 43 millió euró.

Ha a vállalkozás a létszámkorlátnak és a két pénzügyi korlát egyikének megfelel, akkor kkv-nak minősül. A valóságban azonban nem ennyire egyszerű a helyzet.

Nem vagyunk egyedül

A kkv-kra vonatkozó határértékek egyik legnagyobb csapdája, hogy azokat nem önállóan, hanem a cégcsoport más tagjainak adataival összeszámítottan kell értékelni – magyarázza Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az értékelés során az értékelendő vállalkozás egyedi adataihoz hozzá kell számítani egyrészt a kapcsolódó vállalkozások, másrészt a partnervállalkozások adatait is.

Kapcsolódó vállalkozások főszabály szerint azok, amelyek egymásban közvetlenül vagy közvetve a szavazatok többségével rendelkeznek. De kapcsolódó vállalkozásokról van szó akkor is, ha egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett – például szindikátusi megállapodás alapján – döntő irányítást vagy ellenőrzést gyakorol.  

Könnyen el lehet csúszni azon, hogy a kapcsolódó vállalkozások adatait 100 százalékban kell hozzászámítani a vizsgált vállalkozás adataihoz akkor is, ha a befolyás mértéke ennél kisebb. Hiába van tehát csupán 60 százalékos tulajdona egy vállalkozásnak a leányvállalatában, a fenti határértékek számításánál a leányvállalat minden értékét 100 százalékban kell hozzáadni a saját vállalkozás adataihoz.

A kkv-minősítés megállapításánál azoknak a vállalkozásoknak (az úgynevezett partnervállalkozásoknak) az adatait is figyelembe kell venni, amelyek ugyan nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásnak, de a vizsgált vállalkozás befolyása eléri bennük a 25 százalékot. Ezeknek a partnervállalkozásoknak az adatait azonban a szavazati jog mértékével már arányosítani kell, azaz, ha 35 százalékos a részesedés, akkor annak releváns adatait csak 35 százalékos mértékben kell figyelembe venni.

A családban marad?

Kapcsolódó vállalkozásokat hoz létre az is, ha az adott társaságok magánszemély tulajdonosai közösen fellépő természetes személyeknek minősülnek. Mindenképp ilyenek a családtagok, nem csupán a közeli hozzátartozók, hanem más távolabbi rokonok is, mint például az unokatestvérek vagy a sógorok. A kkv-minősítés szempontjából tehát a társaság adatait a családtagok társaságainak adataival is aggregálni kell, ami nem mindig egyszerű. Mint ahogy annak megállapítása sem, hogy a családi kapcsolaton túlmenően mikor állapítható meg, hogy egyes magánszemélyek közösen lépnek fel.

A jó hír az, hogy a közösen fellépő magánszemélyekhez tartozó vállalkozások adatait csak akkor kell összeszámítani, ha a társaságok tevékenységüket ugyanazon, vagy egymással szomszédos piacon folytatják. Így például, ha az apa bortermeléssel foglalkozik, a fia pedig sörtermesztésre adta a fejét, akkor a két vállalkozás adatait a kkv-minősítés szempontjából akkor is össze kell adni, ha – az eltérő ízlésre tekintettel – apa és fia szóba sem áll egymással – mutat rá Barta Péter.

Az időtényező

Szintén vakvágányra futhatnak a kkv-szabályok értelmezése során azok, akik nincsenek tisztában az úgynevezett kétéves szabállyal. Eszerint, ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak akkor veszíti el, illetve nyeri el a kkv-minősítést, ha két egymást követő évben fennáll a minősítéshez szükséges állapot. Magyarul, ha a vállalkozásnak van egy kiugró éve, még nem biztos, hogy kategóriát tud váltani, mert ahhoz két egymást követő évben is kiugró évet kell produkálni (és ugyanez igaz fordítva is).

Ez a szabály azonban azt is eredményezi, hogy a pontos kkv-besoroláshoz az alapítástól kezdődően minden évben el kell végezni a minősítést.

A legjelentősebb adókedvezmények kkv-k részére