Budapesti lakást adna bérbe? Ilyen hozamra számíthat

Megosztás Tetszik

Meghaladta a bruttó 7 százalékot 2016-ban a lakásbérleti hozam Budapesten és több hazai egyetemi városban is, ami nemcsak a többi régiós fővároshoz viszonyítva magas érték, hanem európai összehasonlításban is kiemelkedő – derül ki a Deloitte Európai ingatlanindex-tanulmányából.

A legmagasabb hozamot, 8,9 százalékot a listán közvetlenül Magyarország előtt álló Dániában lehetett elérni, a legalacsonyabbra, 2 százalékra a londoni lakások bérbeadói számíthattak.

A felmérés idén először foglalkozik a lakásbérlet témakörével. A bérelt ingatlanokban élők aránya Németországban a legmagasabb, 54,3 százalék. Magyarországon viszont csak 3,9 százalék ez az arány, ennél csak Szlovéniában élnek kevesebben (2,4 százalék) idegen tulajdonú lakásban.

A tanulmány a fajlagos átlag lakásárakat is vizsgálta. Éves összehasonlításban rekordnagyságú, 26,5 százalékos növekedést mutattak a szlovén árak. Ezt követte a 15,2 százalékos spanyol és a 10,8 százalékos dán árnövekedés. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor 9 százalékkal csökkentek az árak, elsősorban a Brexit közvetlen következményeként, valamint az olyan közvetett hatások miatt, mint a brit font euróval szembeni gyengülése.

Magyarországon éves szinten 9,7 százalékkal nőtt az új lakások értékesítési átlagára 2016-ban. Idén is folytatódott a drágulás, de az év első felében mérséklődött az árak növekedésének üteme.

Az új budapesti lakások átlagáránál továbbra is jóval magasabbak az újlakásárak Prágában és Varsóban. A listát egyébként London és Párizs vezeti, Európában tradicionálisan ebben a két nagyvárosban a legdrágábbak a lakóingatlanok.

A csaknem egy évtizedes lemaradás után tavaly Magyarországon beindultak a lakásfejlesztések, az európai középmezőnybe zárkózott fel az ország. A régióban elfoglalt magyar pozíció is hasonló, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma magasabb volt, mint a 3,2-es mutatójú Magyarországon, addig Csehországban ettől elmaradt ez a mutató. Deloitte szerint 2017 végére tovább javít majd a pozícióján Magyarország.

A jelzáloghitelek kamatlába az összehasonlított országok közül Csehországban volt a legalacsonyabb, 1,77 százalék.

A felmérés szerint a cseheknek csaknem 11 évnyi átlagfizetést kell teljes mértékben megtakarítaniuk, ha egy átlagos, 70 négyzetméteres ingatlant szeretnének vásárolni, míg a magyarok esetében ez az érték alacsonyabb, 8 év.

Az ingatlanárak több éven át tartó ütemes növekedése miatt Magyarországon némileg romlott a saját lakáshoz jutás lehetősége. A kiszélesedő állami támogatások és az időközben beindult banki hitelezés ugyanakkor érdemben javították egyes lakossági csoportok – mint például a vidéki többgyermekes családok – saját lakáshoz való hozzáférésének esélyét – derül ki a közleményből.

Az elmúlt csaknem 10 évben nem tapasztalt módon beinduló ingatlanfejlesztések az építőipari kapacitásokat szinte teljesen lekötötték. A kapacitáskihasználtság növekedése mellett emelkedett a jó elhelyezkedésű fejlesztési területek és telkek ára is, és drágult a kivitelezés, ami szintén hozzájárulhatott az új lakások árának emelkedéséhez. „A piac jól érezhetően keresi az új egyensúlyi szintet” – idézi a közlemény Kohári Gábort, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási vezetőjét.