Kijózanító a pillanatkép a lakossági megtakarításokról

Megosztás Tetszik

Kevesebb, mint 300 ezer háztartásra koncentrálódik Magyarországon a 3–5 millió forintnál nagyobb megtakarítással rendelkezők száma, ám ebbe a csoportba egyre nehezebb bekerülni. A társadalom 97 százaléka számára a „magyar álom” elérhetetlenné válását jelentheti a hosszasan fennmaradó infláció, a megtakarítás hiánya és az elmaradó gazdasági növekedés. Több százezer háztartás szembesül azzal, hogy immár képtelen megtakarításra elkülöníteni a jövedelméből, és ezzel áttörni a vagyoni felső-középosztály üvegplafonját – derül ki a Blochamps Capital Magyarországon első alkalommal elkészített prémium és affluens ügyfélszegmens kutatásából.

Habár a vagyon mértékében növekedést tudott mutatni a legfelsőbb vagyondecilis, egyre nehezebb bekerülni a top 10 százalék (vagy inkább 3 százalék) közé. A prémium, az affluens és a privátbanki réteg mindössze 630–650 ezer számlát, vagyis megközelítőleg 300–350 ezer főt tesz ki. Ezek a vagyoni rétegek rendelkeznek stabil megtakarításokkal, és fix befektetési lehetőségekkel. A többi magyar háztartás sokkal nehezebb helyzetben van, hiszen jövedelmi alapon nem tud ahhoz eleget félrerakni, hogy tartósan stabil befektetési és megtakarítási helyzetbe kerüljön.

„Kijózanító a pillanatkép a lakossági megtakarításokról: 2022-höz képest romlott a megtakarítási képesség Magyarországon, csak az emberek egészen csekély rétege tud félretenni idén, a 18–64 év közötti rétegnek pedig 3 százalékát kivéve egyáltalán nincs lehetősége erre. Statisztikák szerint a falusi háztartások 55 százaléka hónap végére teljesen feléli a jövedelmét, akiknek mégis sikerül valamit megspórolni, azoknak 45 százaléka készpénzben tartja ezt az összeget. A budapestiek 44 százaléka nem tud félretenni, és a tényleges megtakarítók 26 százaléka még az inflációs mutatók tudatában is a párnacihában tartja pénzét. Az aktív korú magyarok mindössze 42 százaléka rendelkezik bármilyen pénzügyi tartalékkal, de az is jellemzően legfeljebb néhány havi megtakarítás” – sorolja Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója.

„Miközben 2010 óta a privátbankárok által kezelt vagyon Magyarországon 2349 milliárdról több mint háromszorosára, 7400 milliárd forint fölé nőtt 2023-ra, a befektetési eszközök egymáshoz viszonyított aránya lényegében nem változott. Ez azért óriási probléma, mert valójában a pénzügyi szolgáltatók számára is kulcsfontosságú lenne a tudatosság növelése, és az, hogy megalapozott szakmai információkon alapuló döntések szülessenek az ügyfélkörben. Ma már nem csak a privátbanki szegmensben fektetnek energiát a pénzügyi tervezésbe, hanem a 10–30–50 milliós megtakarítási sávban is érthető és kellően vonzó értékajánlatokat tesznek a bankok” – hívja fel a figyelmet a Kutatás.

Mit értünk affluens és prémium ügyfél alatt?

A tipikus affluens ügyfél valamelyik hazai nagyvárosban – elsősorban Budapesten vagy az agglomerációban – él, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 40–60 év közötti, havi nettó jövedelme pedig stabilan nettó 1 millió forint fölött alakul. 30–70 millió forint megtakarítással és akár 2 saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik. Időhiányban szenved, ezért gyors és hatékony pénzügyi tanácsadásra, ügyintézésre vágyik, fontosak számára az ESG-megtakarítások és saját nyugdíjas korának megalapozása. Nyitott a digitális megoldásokra, az automatizálásra, szereti az exkluzivitást.

A tipikus prémium ügyfél profilja szerint 30–50 éves, havi nettó 500 ezer forintot meghaladó jövedelemmel rendelkezik, emellett 3–15 millió forint megtakarítással, és legalább egy saját ingatlannal. Nyelveket beszél, legalább egy diplomája van, és nem tervezi a külföldi munkavállalást. Szereti az innovatív és hatékony megoldásokat, a könnyű és gyors online kapcsolattartás híve. Hosszú távra tervez, jövedelemmaximalizálásra törekszik, és bármikor szívesen kipróbálja azokat az új pénzügyi csatornákat, amelyek megkönnyítik az életét.

Hogyan mentsük a bankok segítségével a megtakarításunkat?

A prémium és affluens ügyfélszegmens kutatásból az is kiderül, hogy a pénzügyi tudatosság csak lassan növekszik Magyarországon, még a jelentős vagyonnal rendelkező csoportokban is. Ez megfigyelhető abból is, hogy – bár az infláció végre megtakarítók százezreit sarkallta tettekre – továbbra is óriási a folyószámlapénz és készpénztúlsúly a megtakarítási portfóliókban, pedig ezek az eszközök a legkitettebbek az inflációs környezetnek.

Tavaly még a prémium státuszú megtakarítók esetében is 40 százalék volt a rövid távú betétek és a számlapénz aránya, holott ezekből lényegesen kevesebb tartása volna ideális. Állampapírt befektetési állományába a prémium és a privátbanki ügyfelek közül minden negyedik ember választott, az affluens besorolásúak közül pedig mindössze 20 százalék – mutat rá a Blochamps kutatása.

Pedig valójában a bankok számára is létfontosságú lenne a magyarok pénzügyi tudatosságának növelése. A rosszul döntő vagy dönteni egyáltalán nem képes ügyfelekből és a párnacihában tartott készpénzből ugyanis ők sem tudnak profitálni.

Ha csökkennek a megtakarítások, a banki szolgáltatók által nyújtott prémium szolgáltatásokra is csökkenhet az igény a szélesebb/feltörekvő társadalmi rétegek oldaláról. Így a pénzintézetek abba a nehéz helyzetbe kerülnek, hogy vagy a bekerülési kritériumaikat módosítják vagy egy fókuszáltabb rétegszolgáltatást nyújtanak.

De pontosan mit akarnak a fiatalok?

A Blochamps kutatása szerint a Z-generáció tagjainak 76 százaléka hajlandó lenne hűnek maradni egy szolgáltatóhoz, ha ott minden alapigényét kielégítik, amire vágyik – kiszolgálásban, személyes és online kommunikációban, értékalapú befektetésekben, pénzügyi megoldásokban. A pénzügyi szolgáltatóknak diverzifikálniuk kell a szolgáltatásaikat, például azzal, hogy már ma nyitnak a jövő vagyonosai felé, szofisztikáltabb, edukatívabb hozzáállással már a meglévő ügyfelek számára is.

„Mire van szükség ahhoz, hogy a bankok sikeresen hódíthassák meg ezeket a potenciális ügyfélrétegeket? Például megfelelő egyensúlyra a személyes és a digitális interakciók között, életstílus elemzésre, gyors reagálású, agilis szervezeti modellek kiépítésére. Az unalmas, sablonos ügyfélcsalogató megoldások ideje is lejárt. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban olyan korábban szokatlan akciókhoz folyamodtak a bankok, mint a privátbanki számlanyitás mellé adott e-roller, öko-bankkártya vagy faültetés az ügyfél nevében. A Z-generáció döntéseit a személyes értékek nagyobb mértékben befolyásolják, mint eddig bármelyik idősebb korosztályét. Aki sikeres akar lenni ebben a térben, annak alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez. Ez folyamatos és mélyreható ügyfélköri analízis nélkül nem fog menni” - teszi hozzá Karagich István.