Kicsik vagyunk – nagyok leszünk? Növekedési tippek kkv-knak

Megosztás Tetszik

Egy friss felmérés szerint a magyar vállalkozók több mint 66 százaléka több vevőt szeretne. Ebben egy-két törvényes „adótrükk” is segíthet. Megmutatjuk, hogyan!

Magyarországon a vállalkozások túlnyomó többsége a kis- és középvállalkozások - a kkv szektor - körébe tartozik, ezen belül is jelentős (a KSH adatai szerint 94,8 százalék) az egészen kicsi, az úgynevezett mikro-vállalkozások aránya. Csak a számokat nézve tehát úgy tűnik, a létező legjobb dolgok egyike kisvállalkozónak lenni ma Magyarországon.

Ha viszont elbeszélgetünk a kisvállalkozások tulajdonosaival, egy egészen másfajta kép rajzolódik ki: a cégek számos, a működésüket és fejlődésüket gátló körülménnyel küzdenek, hogy csak néhányat említsünk

• nem növekedésbarát, kiszámíthatatlan üzleti környezet,
• nehéz hitelhez jutni, ráadásul a kölcsöntőke jövedelmezősége alacsonyabb, mint az ára,
• az euróban megkötött kereskedelmi szerződések árfolyamkockázata, az ezzel lekötött erőforrások miatti versenyhátrány,
• az elmaradó beruházások miatt folyamatosan csökkenő vállalati vagyon,
• a nagyvállalatokra szabott adminisztrációs terhek és
• a bonyolult adózási rendszer.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Üzleti Klinika, valamint a Nagymarketing által kezdeményezett felmérés szerint a vállalkozások több mint 66 százaléka a vevőik számának növelésében látja a siker kulcsát, míg a megkérdezetteknek csupán csak egyharmada tartja megoldásnak cége problémáira a költségek csökkentését.

Ebben mellesleg igazuk is van: a vállalkozások jellemzően már így is árversenyben állnak egymással, igyekeznek a lehető legtakarékosabban bánni a kiadásokkal, azok további lefaragása – és ezzel az áru, a szolgáltatás minőségének romlása – többet árt, mint használ. 

A varázsszó tehát a vevők, megrendelők számának növelése. Kimondani és elhatározni persze könnyű, megvalósítani viszont nehéz.

A marketing elhivatott gurui számos olyan megoldást dolgoztak ki, amelyekkel egy apró vállalkozás, a maga szűkös pénzügyi kereteivel is sikerrel kecsegtető reklámkampányba foghat. Becsületére legyen mondva az említett guruknak, e módszerek általában működnek is – amíg van rájuk pénz.

Sikeres vállalkozó ismerősöm szerint – sokadik generációs kereskedőcsalád sarjaként a nagyapjától tanulta a szakmát – a vevőt a boltban kell megfogni, nem az újságokban, a televízióban vagy az interneten.

Sejtem, mit mondana erre egy reklámszakember. Viszont az ő boltjában mindig van vevő, nem is kevés, és mindig van valamilyen akció, valamilyen kedves meglepetés a vásárolt áru mellé.

A vállalkozók sokat panaszkodnak a „multikra”, mondván képtelenség bírni velük a versenyt, az ilyen-olyan akcióikkal, sokszor a beszerzési ár alatt kínált termékeikkel elhódítják a vásárlókat.

Igen, a „multik” ezt bírják tőkével, míg a kisvállalkozó viszont nem. A kisvállalkozók azonban kihasználhatnák az adótörvények adta lehetőségeket! Szerintem a „multik” ezt (is) teszik.

Biztosan minden vállalkozó – akár kereskedő, akár gyártó –, gondolt már arra, milyen jó lenne, ha a hűséges vásárlók, a viszonteladók ajánlanák őt egymásnak, dicsérnék a termékeit. Jó lenne a kifutó vagy romlandó árukészlettől is idejében megszabadulni.

Ösztönözni lehet erre a vásárlókat, mondjuk

• vásárlások utáni kedvezménnyel, visszatérítés formájában
• promóciós nyereménnyel (főnyereményként vagy kisebb szóróajándékként)
• ajándékként a termékhez csomagolva
• hűségprogramba építve (a gyűjtött pontok utalványra válthatók be). 

Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.14. pontja szerint adómentes természetbeni juttatás a vevőnek üzletpolitikai (reklám) céllal adott árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható, valamint az áruminta.

Az áruminta fogalmát az idézett jogszabályi hely részletezi, csak az annak megfelelő termék átadása lehet adómentes e jogcímen.

Az árengedmény, a visszatérítés adómentességének feltétele az, hogy az akciót a vevők, potenciális vevők széles körében nyilvánosan meghirdesse a kereskedő – ez azt jelenti, hogy a tényleges üzletfeleken túl más személyek is értesülhetnek erről –, meghatározva azokat a kritériumokat (vásárolt érték, termék stb.), amelyeknek ha megfelel a vásárló, akkor részese az akciónak. Fontos, hogy az ajándék nem lehet vetélkedő, verseny díja, és az akció nem tartozhat a szerencsejáték-törvény hatálya alá.

A vállalkozás fentiekre fordított kiadásait levonhatja a társasági adó alapjából (Tao-tv. 3. számú melléklete B/2. pont).

Az üzleti partnerek – alvállalkozók, bizományosok, viszonteladók – támogatását üzleti ajándékkal (ennek pontos fogalmát az Szja-tv. 3. § 27. pontjában találjuk), mondjuk ingyenesen adott szolgáltatással, termékkel, utalvánnyal honorálhatja a cég.

Ez már nem adómentes, sőt, még egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni utána, de a közterheket a cég állja, így a megajándékozott öröme töretlen marad. Az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint (Szja-tv. 70. § (2) bek.) kell az adót és járulékot megfizetnie (a juttatás értékére vetítve ez 51,17 százalék) a társaságnak.

A társasági adótörvény szerint e juttatás, illetve közterhei is elismert költségek.Természetesen ezek a juttatások is pénzébe kerülnek a cégnek, de előnyük, hogy biztosan és közvetlenül a vásárlóhoz jutnak el – ösztönözve őt az újabb vásárlásra és a cég ajánlására az ismerősöknek – míg a hirdetések nem biztos, hogy célba érnek.

Persze a bemutatott lehetőségek sem csodaszerek, és a kisvállalkozók gyakran mondják, nem lehet legyőzni a „multikat”. De Albert Einstein szavait idézve "Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, míg nem jön valaki, aki erről nem tud és megvalósítja."

Ön egyetért cikkünkkel? Kérjük segítse munkánkat kérdőívünk kitöltésével.