adozona.hu
Szociális szövetkezet: kit foglalkoztathat, mennyi a közteher?
//test-adozona.hu/altalanos/Ki_dolgozhat_szocialis_szovetkezetben_menny_ZJ2BXX
Szociális szövetkezet: kit foglalkoztathat, mennyi a közteher?
Olvasónk számos – foglalkoztatással és adózással – kapcsolatos kérdést tett fel az Adózónának. Juhász Tibor okleveles adószakértő válaszolt.
Szociális szövetkezetben csak tagok dolgozhatnak, vagy munkaviszony keretében alkalmazottak is? Ha igen, akkor azokat a járulékokat és adókat kell megfizetni, mint egy kft. esetében? A szociális szövetkezetnek lehetnek-e alvállalkozói? A szociális szövetkezet kötelezően áfaalany kell legyen, esetleg választhat alanyi mentességet? – tudakolta olvasónk.
A szövetkezeti formák között speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, amelyek abból a célból szerveződtek, hogy a hátrányos helyzetben lévő tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek, valamint szociális helyzetük javítását egyéb módon elősegítsék – hangsúlyozta Juhász Tibor. A szociális szövetkezetek alapvető jellemzői: a tagok, csak természetes személyek lehetnek, meghatározzák, hogy milyen értékű részjeggyel alapítják meg a nyitott tagságú szövetkezetet, tehát ha valaki elfogadja az alapszabályt, akkor bárki, megkülönböztetés nélkül, beléphet a szövetkezetbe.
A szociális szövetkezet a változó tőke elve szerint működik, ami azt jelenti, hogy változik a tagok be- és kilépésével a tőke nagysága. A szociális szövetkezet célja a tagjai gazdasági, kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi szükségleteinek kielégítése, valamint munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése. A tagoknak kötelező a személyes közreműködés a szociális szövetkezet tevékenységében. A szociális szövetkezetben lehet tevékenységet végezni tagként, alkalmazottként, vagy vállalkozási/megbízási szerződéssel. A szövetkezet közösségi alapot képez, amiből a tagok és családtagjaik számára nyújt kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi támogatást.
A szociális szövetkezetekben a személyes közreműködésként előírható munkavégzés kizárólag munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban volt teljesíthető, egészen addig, amíg a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 2013. május 3-ától lehetőség biztosít arra, hogy meghatározott esetekben önmagában már a tagsági jogviszony is elégséges legyen a szövetkezetben a munkavégzéshez, a szövetkezet közös gazdasági tevékenységében való részvételhez.
Az említett időponttól az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája lehet a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés). Az, hogy kedvezményként, elsősorban a járulékok tekintetében kedvezményként jelenik meg a tagi viszony, nem jelenti azt, hogy más – így a kérdésben is szereplő jogviszony – ne lehetne. Ha van, vannak ilyen jogviszonyok, akkor az arra vonatkozó szabályok szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni, így a járulék és szja kötelezettségeket is.
Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. Amennyiben a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tag munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszonya alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel.
A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjának társadalombiztosítási jogállása, adókötelezettsége és az ehhez kapcsolódó közterhek alapján a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja – kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után 6930 forint (napi 231 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt azonban az említett közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, a harmadik évben 50 százalékának, a negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett.
A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal vehet igénybe. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.
A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez.
A személyes közreműködés ellenértékeként pénzben kifizetett összeg a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy adóköteles jövedelmének minősül.
Ugyanakkor, ha a személyes közreműködés ellenértékét élelmiszer vagy a szövetkezet által előállított javak (termény, termék stb.), illetve fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában kapja meg a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy, akkor ebből a bevételéből adómentes havonta a minimálbér összegét (2015. évben 105 ezer forintot) meg nem haladó érték. Az adómentesség feltétele, hogy az említett utalvány formájában megszerzett bevétel értéke ne haladja meg havonta a minimálbér 25 százalékát.
Bevallás, bejelentés, igazolás kiadás
A szociális szövetkezet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ában és a 3. számú mellékletében meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetve adatot szolgáltat. A szociális szövetkezetnek tehát a ’08-as bevallásban az NFA által átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét szerepeltetnie kell.
A pénzben, valamint az adómentesnek nem minősülő természetben megszerzett bevételt nem önálló tevékenységből származó bevételként kell szerepeltetni a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy ’53-as bevallásában.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy
a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,
b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül az egészségbiztosítási szervnek jelenti be.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
Egyszerűsített foglalkoztatás
A szociális szövetkezetben az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 1. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott napi munkavállalói létszámkeretre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.
A foglalkoztatási szövetkezet azonban az Efo tv. szabályait kell alkalmazza, ha a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében mezőgazdasági, vagy turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki, azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.
A foglalkoztatási szövetkezet olyan iskolaszövetkezetnek nem minősülő szociális szövetkezet, amelynek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja.
A szociális szövetkezet a szövetkezeti törvény szerinti gazdálkodó, csak vannak kedvezményei, ehhez kötelezettségei, de is így lehet neki másokkal gazdasági kapcsolata, amit nem tud a saját teljesítményéből biztosítani, azt másokkal, akár vállalkozásokkal elvégeztetni. Az áfaalanyiság, méretben, alanyi mentesség, pénzforgalmi áfa értékhatár kötöttség, tárgyában, alany, vagy tevékenység függő adókötelezettséget jelent, vagy általános adófizetést. Következésképen nincs korlát a szociális szövetkezetisége miatt az áfa választásban.
Hozzászólások (0)