adozona.hu
Készpénz nyilvántartása pénztárgéphasználat mellett
//test-adozona.hu/altalanos/Keszpenz_nyilvantartasa_penztargephasznalat_2TURVW
Készpénz nyilvántartása pénztárgéphasználat mellett
Tetszik
Mi van a kasszában? Hogyan dokumentálhatók kötelező pénztárgéphasználat mellett a különböző készpénzes ügyletek? Olvasói kérdésekre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Egy üzletben, ahol kötelező a pénztárgéphasználat, milyen módon kell a készpénzt nyilvántartani? Azokat az értékesítéseket, melyekről a vevő készpénzes számlát kér, tudomásom szerint a pénztárgépbe már nem kell beütni, de ezt az összeget ebben az esetben milyen módon kell nyilvántartani? Esetleg a pénztárgépbe mégis be kell ütni mint pénzbevételezés és így kell a kasszába belerakni? Ha a szállítókat fizetik ki készpénzzel, akkor pedig a pénztárgépbe be kell ütni egy pénzkivételt? Ha igen, ezeknek mi a módja? A pénztárgépes kasszában ennek megfelelően annak az összegnek kell szerepelnie, amit akár nyugta ellenében, akár számla ellenében a pénztáros megkapott, illetve amit készpénzes szállítókra kifizetett? Ha igen, ezt a NAV helyszíni ellenőrzés alkalmával ellenőrizheti, hogy a kasszában lévő pénz megegyezik a bevételezett és kiadott összegek egyenlegével? Abban az esetben, ha a szállítók készpénzes számlái már a könyvelőnél vannak, akkor a NAV milyen módon tudja ellenőrizni, hogy a kasszában nyilvántartott összeg stimmel a bizonylatok (kimenő-bejövő) összegeinek egyenlegével? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, abban az esetben, ha a vevő erről számlát is kér? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, ha a vevő nem kér róla számlát? Hisz ekkor a pénz nem jelenik meg a kasszában.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A kérdéseit leegyszerűsítve konkrétan a pénztárgép-elszámolással foglalkozom, azzal, hogy a pénztárba azon eladások, szolgáltatások ellenértéke kerül, amiről online pénztárgépes nyugtát adnak, vagy (és) a „készpénzes” számlák ellenértéke (ez néha a gyakorlatban duplikációt is tartalmazhat, attól függően, hogy hogyan kezelik a számlakiállításokat), azaz, amelynek ellenértéke készpénzben vagy készpénz-helyettesítő eszközzel folyik be. Tehát a pénztárgépes rendszer lényege egyrészt, hogy követni lehessen azt, hogy a pénztárrovancs által megállapított tényleges pénzkészletet a mögöttes (napi) bizonylatokkal, mozgásokkal alá lehessen támasztani. Az adott vállalkozás pénzkezelési szabályzatának ezt a folyamatot kell leírni, a felelősökkel, bizonylatolással együtt szabályozni, ami vállalkozásonként természetesen eltér. Erre a számviteli rendszerre telepedett rá az áfatörvény számlázási és nyugtázási rendszere, illetve a NAV-os adatszolgáltatás rendszere, amivel rengeteg kérdés foglalkozik (annak ellentmondásaival együtt,) amellyel itt erre is tekintettel nem foglalkozom (mivel ennek különböző aspektusait több száz kérdés és válasz taglalja).
A számviteli szabályok alapján egy pénztárrovancs állományát a pénztárgéppel, vagy (és) kiegészítő nyilvántartásokkal alá kell tudni folyamatosan (állandóan) támasztani. Ennek módszerére jelent segítséget a már említett pénztárszabályzat. A rendszer folyamatát talán legegyszerűbben és összefoglalóan szemlélteti a pénztárgépes könyvelés menete:
1. A napi értékesítés elszámolása a pénztárgép zárószalagja alapján:
Tartozik 361. Bolt elszámolás-technikai számla, Követel 91-92. Értékesítés nettó árbevétele és Követel 467. Fizetendő áfa elszámolása
2. Bankkártyával történő fizetéskor, a bankkártyás fizetés ellenőrző (elszámoló) szelvénye alapján, a bankkal szembeni követelés elszámolása:
Tartozik 368. Bankkal szembeni követelés, Követel 361. Bolt elszámolás-technikai számla
3. Az utalvánnyal fizetéskor (feltételeztem, hogy nem saját utalvány, s az utalvány kibocsátóval időszakonként elszámolnak):
Tartozik 3. Utalványkövetelés, Követel 361. Bolt elszámolás-technikai számla
Ha más fizetési mód nem volt, akkor ezek után a 361. Bolt elszámolás-technikai számla egyenlegének a pénztárban lévő készpénzzel kell megegyeznie. Ha volt online pénztárgépes nyugtával nem kísért gazdasági esemény (például „készpénzes számla”, amelyről nem készült nyugta), akkor ezek hatásaival (egyéb nyilvántartás) korrigálni szükséges az előző egyenleget, ami szükségszerűen érinti a pénztárt. Tehát ilyenkor egy külön nyilvántartás alapján – ha nem szerepelnek egyébként a „készpénzes számlák” a pénztárgépben, mivel ezekhez már kapcsolódott egy másik „áfatörvény szerinti bizonylat” – indokolt megállapítani, hogy ennek nyomán mekkora készpénz összeg nem szerepel „jogosan” a pénztárgépben, s ezzel együtt kell a tényleges pénztár állományt áttekinteni.
4. A készpénz bevételezése:
Tartozik 381. Pénztár, Követel 361. Bolt elszámolás-technikai számla
Ezek után a nap végén nincs egyenlege az FK 361 Bolt elszámolás-technikai számlának.
5. A bankkártyás fizetéshez kapcsolódóan a hitelintézet átutalásának elszámolása, befolyáskor:
Tartozik 384. Bankszámla, Követel 368. Bankkal szembeni követelés.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
A pénztárgép fajtájától, minőségétől, az alkalmazott bizonylatok fajtájától és a kettőt összekötő pénzkezelési szabályzattal lehet (kell) megvalósítani többféle módon, hogy folyamatosan megállapítható legyen a napi bizonylatokkal, hogy mennyinek is kell lennie a pénztárban és a nap végén össze is lehet hasonlítani a tényleges állománnyal. A pénztárgépek többsége például alkalmas arra, hogy azokat a műveletek is kezelje, - azaz beüssük pénztár ki / be művelettel, - ami a pénztárt érinti, de egyébként nem jár pénztárgépes nyugtával. Ilyenek lehetnek: például a szállítói számla kifizetése, amire egyébként érdemes egy külön pénztárkiadási bizonylatot készíteni, ami igazolja a szállító aláírásával a kifizetést, de hasonlóak lehetnek fordított irányban a vevői pénz bevételezési bizonylatok, vagy az is, amikor nem nyugtával kísért készpénzes értékesítés történt, amikor a vevő nyugta helyett számlát kért.
Például, ha a pénztárgépes készpénzes nyugtás bevétel 70 000 Ft, és külön nyilvántartás alapján tudható, hogy a készpénzes számlák 30 000 Ft pénztári bevételt indukáltak, de beütötték a gépbe 20 000 Ft szállítói számla kiegyenlítés nyomán pénztári kiadást, akkor a nap végén 80 000 Ft készpénz-növekedés történt, ami a nyitó állomány ismeretében megadja a záró állományt. Ha a könyvelőnek odaadták a szállítói számlát, ettől függetlenül azt bizonylatolják, hogy a pénztári kiadás az adott konkrét szállítónál mennyi volt, ami egyben a napi pénztári záró állományt is érinti. A pénztárgépes nyugtát az áfa tv. rendelkezéseinek megfelelően meghatározott esetekben kell adni, - egy gazdasági eseményről egyszer - s a pénztárgép és banki terminál segítségével jó esetben leválogatható a bankkártyás fizetések és utalványok értéke, amelynek megfelelő összeg természetesen nem konkrét cash-ben jelenik meg a pénztárban. Tehát ez utóbbiak figyelembevételével lehet megállapítani a tényleges egyenleget.
A fentiekből is látszik, hogy attól függően, hogy mit tud a pénztárgép, illetve milyen bizonylatokat használunk, attól függ, hogy milyen pénzkezelési szabályzattal lehet biztosítani, hogy a pénztárállományt naponta ellenőrizni lehessen. A gyakorlatban ennek több kombinációja létezhet. A konkrét formállogikát a korábban közölt könyvelési logika egyszerűen mutatja.
Ruszin Zsolt bírósági és eljárási kifejtéseit tisztelettel várom.
Ez a válasz valóban nem a feltett kérdésről szól!
M.
Jó lett volna a kérdésre vonatkozó választ olvasni.
Amúgy kiváló az összegzés, aminek csekélyke jelentősége van a kérdező által feszegetett témával szemben, ami a vállalkozások adóhatósággal vívott folyamatosan harcáról szólna.
Az életszerűség és a józan logikának gyakran ellentmondó bírósági és hivatali álláspontokat és a vállalkozásoknál szükséges intézkedéseket kellett volna taglalni.