Adóelkerülés vagy optimalizálás? Nekimennek az ultrák Junckernek

Megosztás Tetszik

Bizalmi szavazást tart, valószínűleg már a jövő heti strasbourgi ülésén az Európai Parlament Jean-Claude Juncker bizottsági elnökről, miután Nigel Farage és Marine Le Pen közös kezdeményezésére összegyűlt az ehhez szükséges aláírások száma, (a 10 százalékot kitevő 76 képviselő kézjegyével). Az EP középpártjai közül egyik sem támogatta az akciót.

Lényegében valamennyi szélsőjobboldali, EU-ellenes pártból érkeztek aláírók – így akad köztük támogató az olasz 5 Csillag mozgalomból, a holland és az osztrák Szabadság Pártokból, az olasz Északi Ligából, a Flamand Érdek pártból (Vlaams Belang), és a svéd Demokratáktól –, de a többséget elsősorban a Farage-vezette brit függetlenségi párt (a UKIP) és Le Pen Nemzeti Frontja adta. Az aláírók száma nem érte el e két nagy tábor összlétszámát (100 fő), de ez múlhatott azon is, hogy kiket sikerült elérniük – ecseteli a Bruxinfo.

A kezdeményezés indoka a luxembourgi adómegkerülési botrány, az akció alaphangját pedig a Farage-féle Szabadság és Közvetlen Demokrácia Pártja (EFDD) elnevezésű EP-frakcióhoz tartozó „5 Csillagos” olasz Marco Zanni azzal jellemezte, hogy „Juncker elnök egész politikai pályafutása során azon dolgozott, hogy európai társai háta mögött az országát gazdagítsa, éles ellentétben az unió és a közösség azon szellemével, amit most képviselni szeretne”.

Az ötlet hangulatkeltésre szolgál csupán, lévén, hogy a múlt heti brüsszeli „mini-plenárison”, amelyen a „Luxleaks”-ügyben maga Juncker is megszólalt, a képviselők elsöprő többségét adó nagy frakciók mindegyike támogatásáról biztosította a Bizottság elnökét. A Bizottság lemondatásához kétharmados többség kellene, a nagy frakciók támogatása nélkül azonban még az egyszerű többség megközelítésére sem lehet esélye a bizalmatlanság felvetésének.

Sokakban visszatetszést keltett, hogy az Európai Bizottság elnöke a G20-ak hétvégi csúcstalálkozóján világszintű adópolitikai egyeztetést javasolt., miközben korábban kiderült:  miniszterelnöksége alatt Luxemburgban több száz cég kötött olyan megállapodásokat a kormánnyal, melyek lehetővé tették, hogy máshol keletkezett jövedelmeik után a miniállamban adózzanak. Jóval kevesebbet, mint amennyit a tényleges üzleti tevékenységük helyszínén kellett volna – írja az Index.

Juncker a botrány kirobbanásakor igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy neki semmi szerepe nem volt adóelkerülő egyezmények gründolásában. Sőt, ő volt az, aki megpróbálta kordában tartani a kétes üzelmeket. „1997-ben az EU Tanácsa az én elnökségem alatt fogadott el egy fair adóversenyre vonatkozó magatartási kódexet” – bizonygatta.

A hétvégén nem sikerült az EU-tagállamoknak világszintű megegyezésre jutni a koordinált adóellenőrzés kérdésében. Juncker első lépésben arra kötelezné a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a vállalatokkal kötött adózási megállapodásaik egyes részleteit.