A masszőr esete az adóazonosító jellel

Megosztás Tetszik

Teljes a tanácstalanság egyes szolgáltatásoknál a kötelező adatszolgáltatás ügyében, például egy masszőr azt írta az Adózónának, hogy elkéri az ügyfelei adóazonosító jelét, címét. Azt tudakolja, hogy hogyan kell ezeket a hatóságnak jelenteni? Kérdésére Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

Olvasónk a következőket írta: „A masszőr magánszemélynek nyugtát ad. Ráírja a nyugtára az ügyfél nevét, címét, adóazonosító jelét. Nyugtát nem tud jelenteni a nyomtatványon. Számlát kell adnia. Most meg nem tudjuk az adóazonosító jelet beírni. Katás, 2013. szeptember 1-jén kezdte a tevékenységét. A lakásán dolgozik. Milyen adatbázissal menjünk a masszőrhöz?” – kérdezte.

Fordítva kezdem a választ, mivel a kérdés több félreértést tartalmaz – hangsúlyozta Szolnoki Béla. Szakértőnk feltételezése szerint a kérdező arra az adatszolgáltatásra gondolt, amit bizonyos esetekben kell adni az ez évben megjelent 2/2014. (I. 22.) NGM rendelet szerint. A hivatkozott adatszolgáltatás azonban csak a pénztárgép használatára kötelezett adóalanyra vonatkozik, aki a nyugta kibocsátási kötelezettségét kizárólag számla kibocsátásával teljesíti. Tehát először is vizsgálandó, hogy a kérdésben említett tevékenységre vonatkozik-e a kötelező pénztárgép használat – szögezte le.

A 48/2013. (XI. 15.) rendelet 1. számú melléklete szerint az Áfa törvény 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel hiányában – azaz, ha az adózó számla kiállításáról nem gondoskodott – nyugtaadási kötelezettségének kizárólag pénztárgéppel tesznek eleget a következő adóalanyok, illetve üzletek:

"a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
  ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
  bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
  bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
  bd) a termelői borkimérés,
  be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.”

A kérdező által említett masszőr tevékenység TEÁOR besorolása valószínűleg a következő:
9604 - Fizikai közérzetet javító szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik:
- törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó- és karcsúsítószalonok, masszázsszalonok stb. tevékenysége.

Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
- az orvosi masszázs és terápia, lásd: 8690
- a fitnesz- és testépítő klubok és létesítmények tevékenysége, lásd: 9313.

Összehasonlítva a hivatkozott rendelettel, arra a következtetésre juthatunk, hogy az adott TEÁOR alatt megjelenő masszőrtevékenység nem szerepel a pénztárgép kötelező alkalmazásának tevékenységi körében. Így eleve, ha a pénztárgépes nyugta helyett számlát adna, akkor sem kellene adatszolgáltatást teljesítenie a 2/2014. (I. 22.) NGM rendelet szerint.

Ezek után érdemes visszatérni az Áfa törvény általános szabályaira: az adózók elsődleges kötelezettsége a számlaadás az Áfa törvény alapján, amely alól bizonyos esetekben mentesülhetnek, és ilyenkor merül fel a nyugtaadási kötelezettség. Tipikusan ilyen tevékenység lehet a masszőrszolgáltatás, azaz ilyenkor a szolgáltatás igénybevevője legtöbbször nem adóalany (és nem jogi személy) és a vételárat készpénzzel, készpénz helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel egyenlíti ki és a vételárat a teljesítésig megfizeti, és nem kér számlát, és a vételár a 900 000 forintot nem éri el.

Tehát ez utóbbi feltételek mellett nyugtát is adhat a szolgáltató, amely nyugtán viszont – áfa tv. 173. § szerint - nem kell szerepelnie az ügyfél nevének, címének és adóazonosító jelének. Természetesen számlát is lehetne adni, ez azonban ebben ez esetben feltehetően kevéssé jellemző, mivel, ha az ügyfél nem adja meg az adatait, akkor ezzel nem tud élni. Így nem kell félni, hogy a masszőrhöz külön adatbázissal kell menni, illetve ezekről adatot kellene szolgáltatni.