Kártyás munkavállalás külföldön

Megosztás Tetszik

Könnyebb munkavállalást ígér szakembereknek külföldön az az európai szakmai kártya, amelynek bevezetését szerdán szavazta meg az Európai Parlament.

A szakmai képesítést igazoló virtuális kártya segítségével vállalhatnak munkát külföldön (más uniós tagállamokban) orvosok, gyógyszerészek, építészek és néhány más szakma képviselői. Az Európai Parlament által szerdán megszavazott jogszabály többek között a szakmai képesítések gyorsabb és könnyebb elismerését jelenti majd a külföldön szerencsét próbálni kívánó szakemberek számára. „Az európai szakmai kártya bevezetése, az egységes képzési keretek meghatározása, és a szakmai tapasztalatként elfogadott gyakornoki idő nagyban megkönnyíti a munkaerő európai mozgását és biztonságosabbá teszi a külföldi munkakeresést" – jelentette ki Bernadette Vergnaud, a témáért felelős francia szocialista képviselő.

A szakemberek saját országukban, anyanyelvükön kérhetik majd az európai szakmai kártyát, a szakképesítéseikről szóló virtuális igazolást. A kártyát rövid munkavállalás esetén a származási hely szerinti ország, illetve letelepedés esetén a fogadó ország hatóságainak kell kibocsátani.

A rendszer a tagállamok között már működő elektronikus adatcserén alapul. Ha a fogadó állam hatóságai határidőn belül nem határoznak a képesítés elismeréséről, akkor a képesítést automatikusan elismertnek kell tekinteni.

Az Unióban mindegy nyolcszáz szabályozott foglalkozás létezik, amelynek bizonyos képesítéshez vagy diplomához kötött a gyakorlása. Ezek közül a szakmai képesítésekre vonatkozó irányelv alapján a tagállamok kölcsönösen mindössze az alábbi hetet ismerik el automatikusan: orvos, fogorvos, gyógyszerész, nővér, bába, állatorvos és építész.

A rendszer átláthatóbbá tétele érdekében a felülvizsgált szabályok alapján a Bizottságnak létre kell hoznia a szabályozott szakmák nyilvános adatbázisát. Az adatok a tagállamoktól érkeznek majd, amelyeknek indokolniuk kell, hogy milyen okból szabályozzák az egyes szakmákat.

Az EP által elfogadott irányelv értelmében a saját hazájukban a szakmájuk gyakorlásától eltiltott egészségügyi dolgozók (orvosok, nővérek, gyógyszerészek és gyermekgondozók) más uniós tagállamban sem vállalhatnak munkát. Ha valakit e szakma művelői közül jogszerűen eltiltanak, a szóban forgó ország hatóságainak három napon belül az összes tagállamot értesíteni kell az eltiltásról vagy a fegyelmi vizsgálatról.

A még a Tanács végleges jóváhagyására váró jogszabály feljogosítja a fogadó ország hatóságait a nyelvtudás ellenőrzésére az egészségvédelemmel foglalkozó szakmák művelői esetében.

Az alapfokú orvosi és fogorvosi szakmai gyakorlat mostantól minimum öt éves elméleti és gyakorlati képzést tesz kötelezővé. Azok az ápolónők és szülésznők kaphatnak továbbképzést külföldön, akik előtte legalább 10 és 12 évet lehúztak az iskolarendszerben.

Az új szabályok nem vonatkoznak a közjegyzőkre.