Július 1-jével új korszak köszönt a hazai vállalatokra

Megosztás Tetszik

Teljesen átalakíthatja a cégek forrásbevonási szerkezetét a napokon belül induló Növekedési Kötvényprogram (NKP) – hívta fel rá a figyelmet Lóga Máté, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az EY konferenciáján. Az MNB szakembere kiemelte, hogy a hazai vállalatoknak a nagy összegű, hosszútávú és szabadon felhasználható forrásért cserébe vállalniuk kell egy kezdeti hitelminősítést és annak éves felülvizsgálatát – írja sajtóközleményében az Ernst & Young.

2019. július 1-jén indul el a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja, amelynek keretében a jegybank 300 milliárd forint keretösszeg erejéig vásárol hazai székhelyű, nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott, jó minősítéssel rendelkező kötvényeket. Az NKP célja többek között a vállalatok forrásbevonási szerkezetének javítása. A kereskedés fellendítéséért a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) XBond néven új piacot hoz létre.

A jegybank egy cég által kibocsátott kötvénysorozat akár 70 százalékát is felvásárolhatja, azonban a vállalatcsoporttal szembeni kitettsége legfeljebb 20 milliárd forint lehet. Ezt a forrást a társaság legfeljebb 10 éves futamidőre kapja, és felhasználása az általa meghatározott célra történhet. Ez olyan lehetőséget biztosít a cégeknek, ami miatt érdemes jelenlegi forrásszerkezetüket akár teljesen átalakítaniuk” – hangsúlyozta Lóga Máté az EY konferenciáján.

A kötvénykibocsátás előtt minden vállalatnak át kell esnie egy komplex hitelminősítésen, amely során többek között piaci helyzetüket, jövőbeni lehetőségeiket, az iparág kilátásait, valamint üzleti terveiket – beleértve a kötvényből befolyó forrás felhasználását – is vizsgálni fogják.

„A kötvény fontos szerepet játszhat a magyar vállalatok finanszírozási struktúrájában, mert hosszú lejáratú és jellemzően a futamidő végén egy összegben törleszthető, a hitelnél jóval szabadabban felhasználható forrást biztosít a kibocsátó számára. A forrásköltséget a vállalat minősítésének az eredménye, a kupon mértéke és a kötvény kibocsátási árfolyama határozza meg” – emelte ki Haás László, az EY tőke és finanszírozási tanácsadója. „A sikeres kötvénykibocsátáshoz azonban számos üzleti és jogi kritériumnak is meg kell felelnie a társaságoknak. Ráadásul az sem mindegy, hogy a menedzsment hitelesen tudja-e bemutatni céljait egy nemzetközi hitelminősítő előtt. Érdemes ezért olyan tanácsadóhoz fordulni, aki a regisztrációtól, a finanszírozási struktúra kialakításán át egészen a kibocsátásig segíteni tudja a cégeket” – tette hozzá Gáspár Barna, az EY szakértője.

„A Prospektus Rendelet júliustól hatályba lépő számos rendelkezése érinti a kibocsátók felelősségét a kötvényekhez készített dokumentáció tartalmát érintően, ezért nem érdemes megspórolni a jogi és pénzügyi átvilágításra fordított időt és pénzt, különösen annak fényében, hogy hosszú lejáratú, biztosítatlan kötvények kibocsátásáról van szó” – mondta dr. Várszegi Sarolta, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda tőkepiaci ügyvédje, aki az NKP során felmerülő jogi feladatokat és a strukturálási lehetőségeket ismertette.

A Magyar Nemzeti Bank programjába az a kötvény kerülhet be, amelynek kibocsátási mennyisége eléri az egymilliárd forintot, eredeti futamideje három és tíz év között van, névértéke legalább 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg és legalább B+ minősítéssel rendelkezik. A Növekedési Kötvényprogramba ide kattintva regisztrálhat.